Tavaly 2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság. Idén a Takarékbank szerint idén 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig gyorsulhat a dinamika, főként a háztartási fogyasztás révén - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője friss prognózisukat ismertetve.

Elszállhatnak a bérek

Kapcsolódó

Eszerint a belső keresletet egyértelműen az elmúlt évekhez képest kiugróan magas béremelkedések élénkítik. tavaly 6,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami az adóváltozások miatt 7,8 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhetett, így a tavalyi 0,4 százalékos infláció mellett 7,3 százalékos nettó reálbér-növekedés valósulhatott meg. Idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbérek és a bérminimum emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedés várható.

Jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben bizonyos ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

A kereslet növekedését a béremelkedés mellett pozitívan befolyásolják a javuló munkaerőpiaci folyamatok is. A foglalkoztatás növekedését fékezheti azonban az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Összességében az év második felében 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta, 2018-ban pedig már éves átlagban is 3,9 százalékos mutatóra számítanak.

Újra felpörögnek a beruházások, éled az ipar

Az EU költségvetési ciklusváltása miatt tavaly 20 százalékkal csökkentek a beruházások. Viszont a 2014-20-as EU ciklus forrásainak tervezett gyors ütemű lehívása újra lendületet adhat a gazdaságnak 2017-2018 során, amihez a lakásépítéseket támogató intézkedések - így az új lakások áfájának csökkentése, a csok bővítése -, valamint a költségvetés kiadásainak növelése további pozitív hatással járulhatnak hozzá.

Újabb nagy autóipari beruházások, valamint az iroda- és egyéb ingatlanfejlesztések érdemi felfutása szintén élénkítik a gazdaságot a következő években, amit az állami beruházások tervezett számottevő növekedése is támogat. A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza a magas importigény, így a külkertöbblet várható csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését.

A következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés, amit a határozottan javuló hazai és európai konjunktúramutatók is alátámaszthatnak, azonban a tavaly decembertől az Audinál tervezett műszak visszafogás fékezheti a növekedés ütemét. A feldolgozóipari foglalkoztatás növekedése szintén az ipar várható élénkülését jelzi előre. Az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 3,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Lényegesebb gyorsulásra a Takarékbank szakértői 2018-ban számítanak, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe.

Nőni kezdett az infláció

Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után a 3 százalékos cél közelébe emelkedett, de a tényleges árnyomásra jobban utaló maginflációban nem történt érdemi változás, és az energiaárakat leszámítva a külső környezetből sem érkezik inflációs nyomás.

A felgyorsult bérdinamika ellenére kereslet oldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Összességében idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 3,0 százalékos éves átlagos inflációval számolnak.

Nincs veszélyben az egyensúly

Hiába a jelentős bérkiáramlás és a háztartások megugró fogyasztása, az egyensúlyi folyamatok továbbra is rendkívül kedvező képet festenek. tavaly az államháztartási (áht) egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta.

A kiadási oldalon ugyanakkor az oktatásra és egészségügyre fordítandó növekvő tételek miatt 2017-ben - bár elmaradhat a tervezett mértéktől - újra növekszik az áht-hiány, sőt 2018-ban ismét a GDP 2 százaléka fölé kerülhet, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Az utóbbi 2017 végére már 70 százalék közelébe, 2018-ban már az alá kerülhet. A bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá esett, 2018 végére pedig elemzőink várakozása szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el.

Erősödhet a forint

Azzal, hogy a jegybank betéti eszközeibe október óta csak korlátozott mennyiségben fogad be banki forrásokat, a rövid távú hozamok értéke jóval az alapkamat 0,9 százalékos szintje alá szorult.

Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, ezek a hozamok az elkövetkező hónapokban is igen alacsonyan maradhatnak - a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0,4 százalék alá is kerülhetnek.

Mivel az inflációs fejlemények sem indokolják, 2018 második fele előtt nem várható szigorítás a monetáris feltételekben. Ezt erősíti, hogy a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja. Csakhogy a felértékelődés a jegybank érdekeivel ellentétes, így rövid távon továbbra sem számítanak a Takarékbank szakértői markáns eltérésre a forint euróval szembeni árfolyamában, ami az utóbbi időszakban a 305-315-ös sávban mozgott.

Majd második felétől azonban egy lassú, trendszerű erősödés bontakozhat ki, amit az is támogathat, hogy a javuló gazdasági mutatók miatt a nagy hitelminősítő cégek még tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait - szól a prognózis.

Prognózis (éves változás, százalék)
Mutató2016 (tény)
20172018
GDP2,03,64,0
Lakossági fogyasztás4,24,4
4,2
Közösségi fogyasztás0,11,92,7
Beruházások-15,513,05,0
Export5,84,46,5
Import5,75,67,3
Infláció0,42,43,0
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %)
5,14,13,9
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-1,3-1,7-2,4
Államadósság (GDP %-a)73,971,668,3
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)4,33,83,7
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)95,885,675,8
Jegybanki alapkamat (év vége, %)0,900,901,50
Euróárfolyam (forint, éves átlag)311,5309,3306,5
Euróárfolyam (forint, év vége)311,0307,5305,0
Forrás: Takarékbank