Egyszerre egymással két ellentétes lépést tervez a kormány a társadalombiztosítás finanszírozásban: a nyugdíjjárulék esetében a kormány a létező plafon eltörlésén gondolkodik - legalábbis erre utalt Varga Mihály tárca nélküli miniszter hétfői gazdasági bizottsági ülésen tartott meghallgatásán -, miközben a még nem létező plafont a egészségbiztosításban bevezetné. Míg az előbbi csak a bevételi megfontolásokkal indokolható, az utóbbiban van logika, még ha az bevételeket mérsékli is.

Jelenleg a magas jövedelműeknek nem kell egy bizonyos szint felett a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot megfizetni, a mindenkori összeget évente változtatják. Idén a járulékplafon a havi 662 ezer forintos jövedelmekre vonatkozik - vagyis az ennél jobban keresők járulékmentesen jutnak e feletti jövedelmükhöz, viszont a majdani nyugdíjaknál sem veszik figyelembe azt. Ezzel a tb-alap bevételről mond le, ugyanakkor a nyugdíjak közötti különbséget csökkenti. A járulékplafon Varga által említett eltörlésével a következő években nőnének a járulékbevételek, ez pedig segítene betömködni a 2013-as költségvetésen tátongó rést.

Ugyanakkor ami rövidtávon plusz bevételt hoz, az értelemszerűen hosszabb távon - akár már néhány éven belül - többletkiadást generál, ugyanis az így járulékoltatott jövedelem nyugdíjszerző jövedelemmé válik. (Ezt mondja ki a Fidesz által alkotott sarkalatos gazdasági stabilitási törvény, amely szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság a nyugdíjjárulék fizetésén alapul.)

A nyugdíjplafon esetleges eltörlésének két következménye lenne a bevételek egyszeri megugrása mellett: emelkednének a nyugdíjkiadások, amelyek egyébként is növekednek a társadalom elöregedése miatt, ugyanakkor nőnek a nyugdíj közötti különbségek, hisz a kiugróan magas fizetés után értelemszerűen magasabb nyugdíj járna. (A fenntartható nyugdíjrendszer logikája ennek az ellenkezőjét kívánná, akár lemondani a mostani bevételekről annak cserébe, hogy a jövőbeni állami kiadások mérséklődjenek vagy legalább is szinten tarthatóak legyenek - ezt a célt kellett volna betöltenie a Fidesz-kormány által megszüntetett magán-nyugdíjpénztáraknak is.)

Ezzel párhuzamosan a Népszabadság korábbi híre szerint a kormány kiterjesztené a plafont az egészségbiztosítási járulékokra. Jelenleg a munkavállaló által fizetett 4 százalékos járulék szolgál a természetbeni ellátásokra, úgymint orvosi ellátás, gyógyszerártámogatás és további három százaléka pénzügyi ellátásokra, vagyis jellemzően a táppénzre, de egyes anyasági támogatásokra is. Ezen ellátások azonban mint maximáltak, így a napilapnak nyilatkozó szakértők szerint jogos igény ezen járulékplafon bevetése. Ez az érvelés azonban csak a három százalékos járuléknál áll meg, az egészségügyi-természetbeli ellátásoknál nem lehet indokolta a járulékplafon bevezetése, ráadásul a társadalombiztosítás szolidaritási elvével menne szemben - amely szerint a magasabb jövedelműek többet fizetnek, mint az alacsonyabb jövedelműek ugyanazért az ellátásért.