Míg az államháztartás központi alrendszere 2018 januárjában 192,8 milliárd forint hiánnyal zárt, addig februárra ez az összeg 526,6 milliárd forintra nőtt. Az éves idei előirányzat 1361 milliárd forint, vagyis ennek már közel 40 százalékát elköltötték.
A szaktárca szerint a költségvetés stabil, a brutális hiánynövekedés oka, hogy folytatódott az uniós támogatások hazai megelőlegezése, illetve fellendült a Modern Városok Program projektjeinek kifizetése is. Az idei uniós kifizetések 492,0 milliárd forintban teljesültek szemben 2017 első két hónapjának 153,3 milliárd forintjával. Ha valóban ez áll a háttérben, akkor borítékolhatónak tűnik, hogy márciusban tovább nőhet a hiány: a hónap végéig további uniós fejlesztési pénzeket fizethetnek ki a hazai költségvetésből megelőlegezve a pályázóknak.
Idén február végéig a költségvetésbe azonban mindössze 17,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett. Az is növelte a hiányt, hogy a korábbi 45 nap helyett már 30 napon belül a számlájukra utalja az adóhatóság a visszaigényelt áfát. Ez 200 milliárd forintos többletkiadást eredményezett az előző év azonos időszakának kifizetéséhez képest.
A központi költségvetés hiánya 599,5 milliárd forint lett február végére. Viszont többlet is volt: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20,1 milliárd forintos szurplusszal zárt. Egy hónappal korábbi adatok szerint, a tb. pénzügyi alapjai 49,8 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos többletet értek el januárban.
Tavaly január-februárhoz viszonyítva lényegesen növekedtek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó különféle bevételek: például a személyi jövedelemadónál 17 százalékkal magasabb a teljesülés. A Varga Mihály vezette tárca szerint ez azért eredmény, mert az EU egyik legalacsonyabb, 15 százalékos kulcsával adózunk. Ezt a kedvező makrogazdasági folyamatoknak, valamint a meghozott kormányzati intézkedéseknek tudják be (ezekről kedden Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt.)
A dolgozók februárban kapták készhez először a 2016. novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltak, illetve a közszféra célzott ágazati béremelései okán az idei évtől magasabb fizetéseket. Ezáltal egyrészt több pénz marad a magyar családoknál, ami érdemben támogatja a fogyasztás bővülését, valamint a munkáltatói adócsökkentések (társasági adó, szociális hozzájárulási adó) és beruházásösztönző lépések nyomán érdemben javul a hazai gazdaság versenyképessége - írják a közleményben.
A fentiek alapján a kormány idei évre továbbra is 4 százalék feletti gazdasági bővüléssel és az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél teljesítésével számol.
A fotó forrása: Shutterstock.