Borzasztóan nehéz jelenleg azt látni, hogy a kedden bejelentett intézkedéseknek milyen hatása lesz a magyar munkaerőpiacra és a foglalkoztatásra, hiszen még a bejelentést követően is újabb és újabb információk jelennek meg. (A pontos részleteket tartalmazó megoldási javaslatot jövő szerdán terjeszti a kormány elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)

Ami egyelőre aránylag biztosnak látszik, az csupán annyi, hogy emelik a minimálbért, a vállalkozásokat pedig rákényszerítik a béremelésre, ennek mikéntjéről viszont szinte semmit sem lehet tudni - vázolta fel a helyzetet Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője.

A szakértő szerint minderről az jut az ember eszébe, hogy fellendülnek a trükközések: például papíron kevesebb alkalmazott foglalkoztatása, a többi pedig feketén alkalmazva, vagy papíron többen fognak részmunkaidőben dolgozni. Ráadásul az utóbbi megoldás vélhetően nehezebben is lesz ellenőrizhető - már ha kiderül, hogy mely hatóságnak is lenne a feladata és lesz-e rá kapacitás. (Az OMMF megszüntetéséről Matolcsy György tett említést a múlt pénteki bejelentései között - a szerk.)

Ennyit bírni kell?

Ennyit bírnia kell egy vállalkozásnak - idézte Adler a miniszterelnöki vélekedést - ez azonban szerinte korántsem ilyen egyértelmű. A minimálbéren foglalkoztatottak 2/3-a vállalkozó, s csak a többiek alkalmazottak. A minimálbéren történő alkalmazás leginkább a textiliparra és az idegenforgalomra jellemző. De persze az is kérdés, hogy ha a kormány szigorúbb ellenőrzésekkel akarja ellensúlyozni a trükközések megugrását, akkor az ilyen környezetben talpon tud-e majd maradni a béremelések terhe alatt roskadozó cég vagy tönkre megy.

Újabb sarcok jöhetnek

A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő a kormányzati közlemény megszövegezéséből arra is következtetett, hogy a közeljövőben akár újabb, fix összegű, jövedelemszinttől független sarcok bejelentése is jöhet. Az NGM közleménye ugyanis úgy fogalmaz: "...előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből".

Tóth István János, az MTA KTI tudományos munkatársa szerint a bejelentett intézkedések inkább a feketegazdaság növekedése felé hatnak, mintsem a foglalkoztatás bővülése felé. A minimálbér 78 ezer forintról 92 ezerre történő emelése miatt szerinte minden bizonnyal az alacsony termelékenységű munkaerőn csattan az ostor: egyik hatás lehet, hogy növekszik a nem regisztrált foglalkoztatás, azaz elbocsátják az így alkalmazottakat, majd feketén visszaveszik őket. Megtörténhet az is, hogy megadják ugyan nekik a magasabb minimálbért, de papíron kevesebbet fognak dolgozni; vagy pedig előfordulhat, hogy a vállalat ezt a többletterhet nem bírja el és a megnövekedett terhek miatt egyszerűen lehúzza a rolót.

Mi ez? Korrekció?

A fenitek mellett Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója úgy vélte, azok az utalások, amelyek a 202 ezer forint bruttó bér feletti, egyelőre meg nem határozott mértékű pluszadó megfizetésére vonatkoznak, fontos korrekciót jelezhetnek. Szerinte ez ugyanis nem jelent mást, mint az egykulcsos adó és az adójóváírás miatti "veszteségek" kompenzálását. Vagyis azt, hogy a kormány a kulisszák mögött elismerte az egykulcsos adóból való kilépés szükségességét. Az a kormányzati filozófia azonban továbbra is erőteljesen érvényesül, hogy a tehetősebb rétegnek kedveznek inkább az intézkedések.

A kormány öt százalékos béremelésre tett ajánlatát is nehéz értelmezni, hiszen nincs magyarázat. A szakértő megjegyezte, hogy az ajánlott béremelés korábban az OÉT megállapodásának keretében született - úgy ahogy a minimálbér mértékének megállapítása is -, az ajánlás pedig általában a gazdasági növekedés feléről szólt. Ez az öt százalék azonban több mint háromszorosa annak a 1,5 százaléknak, amire a 2012-es büdzsé alapoz. (Ez a 1,5 százalék ráadásul - mások véleményéhez hasonlóan - Hárs szerint még így is optimista előrejelzés.)

A GKI vezető kutatója a ténylegesen alacsony jövedelműeknek (akik nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a feketegazdaságból és ezt az adóhivatal felé írásban vállalják is) járó kompenzációjára utalva megjegyezte, hogy a felvázolt intézkedések erőteljes büntető fenyegetésekre is utalnak. A szakember szerint egyebek mellett ebből arra lehet következtetni, hogy a hatóság azokra a kis jövedelemkiegészítési trükköket fogja ellenőrizni, amelyek valóban a túlélést szolgálják, hiszen a magas jövedelműeknél az alacsony adózás mellett nem éri meg bűvészkedni.

Meglehet a böjtje

A szakember szerint lehet munkahelyteremtő hatása ezeknek az intézkedéseknek, de csak olyan értelemben, hogy megnőhet a részmunkaidős foglalkoztatás. A minimálbér megemelésének - ahogy ez az első Orbán-kormány alatt végrehajtott hasonló intézkedések után is tapasztalható volt - nincs ösztönző hatása. Sőt, a szakember szerint összességében semmilyen előnyös hatása nem lesz, hiszen a gazdasági folyamatok nem indokolnak ilyen szintű béremelést. Ennek figyelmen kívül hagyása szerinte a közeljövőben újabb adóemeléseket és korrekciókat igényelhet.

2000-ben megduplázták a minimálbért - csökkent a foglakoztatás

Az első Orbán- kormány 2000-ben a most bejelentettnél jóval drasztikusabb minimálbér-emelést erőltetett keresztül az akkor még háromoldalú Országos Érdekegyeztető Tanácson. A legkisebb fizetés két lépcsőben 25 500 forintról először 40 ezer forintra emelkedett 2001 januárjában, majd a 2002-es választási évben további tíz ezer forinttal. A munkaadóknak esélyük sem volt a javaslat kivédésére, hisz azt nagyon is érhető okokból a szakszervezetek támogatták, így a háromból megvolt két szavazat.

Kertesi Gábor és Köllő János számításai szerint a két emelés hatására összesen legalább 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás az 5-20 fős kisvállalatok körében; a minimálbéren fizetett munkavállalók kétszer olyan valószínűséggel vesztették el az állásukat 2001 második-negyedik negyedévében - átlagosan hétéves folyamatos munkaviszonyt követően -, mint a náluk kicsit jobban fizettek; és 2001-ben, majd 2002-ben is erőteljesen romlott az alacsony bérű segélyezett munkanélküliek elhelyezkedési esélye.

A két minimálbér-emelésnek tulajdonítják sokan az akkor még létező magyar textilipar leépülését is, ugyanis az alacsony bérszintre épülő ágazat már nem tudta a távol-keleti piacokkal állnia költségversenyt. A 2001-es minimálbér emelésre még a nagy nemzetközi konjunktúra végén került sor - ám a 2002-es (amúgy nem mellékesen) választási évben, már lassult mind a magyar, mind a világgazdaság növekedése, ami a minimálbér emelkedésével párhuzamosan rontotta a magyar cégek versenyhelyzetét.

Adler szerint e kormányzati gondolkodás mögött az a logika állhat, hogy a magasabb bérek és ennek nyomán keletkező több járulékbevétel hatására a GDP is nő. A GKI kutatásvezetője azonban ennek megjelenését a gazdasági növekedésben kérdésesnek tartja - a szakember szerint az első Orbán-kormány idején hozott döntések esetében sem volt egyértelmű ez a hatás.