Minden esély megvan arra, hogy az évszázad közepéig csökkenjen az Európai Unió lakosainak száma - derül ki az Eurostat előrejelzéseiből. Az EU statisztikai hivatala által felvázolt, Trend néven futó szcenárió hét variánst ölel fel, amelyek többsége azt jelzi, hogy a XXI. század első felében apadni fog a térség polgárainak lélekszáma. Arra a kérdésre, hogy a népesség mikor kezd el csökkenni, a variánsok eltérő választ adnak. A bázisverzió 2025-öt tekinti fordulópontnak, a zéró migrációval számoló feltételezés szerint már 2008-tól elindul ez a folyamat, a társadalom öregedését, mint fő jellemzőt alapul vevő jóslat a dátumot 2011-re teszi, a magas termékenységre számító pedig 2043-ra.

Bevándorlás

A tanulmány aláhúzza: a variánsok mindegyikére igaz, hogy a halálozás felülmúlja a születések számát, így a pozitív nettó migráció csak időlegesen tudja késleltetni a népességcsökkenés megindulását. Ugyanakkor - teszi hozzá a dokumentum - a demográfiai faktorok különleges kombinációja akár az évszázad közepéig is fenntarthatja a népesség növekedését. (Ilyen lehetőség a nagy népesség néven futó variáns, amely magas termékenységgel, magas várható élettartammal és jelentős nettó pozitív migrációval számol.)

Öregedés

A tanulmány megállapítja: a 65 év feletti korosztály nagysága jelentősen nőni fog az EU-ban. E réteg súlya a 15-64 évesek csoportjához képest 2004-ben 25 százalék volt, az évszázad közepére viszont az összes variáns már kétszer ekkorára teszi ezt a rátát. Mindez azt jelenti, hogy tavalyelőtt még négy munkaképes korúra jutott egy idős, inaktív polgár, 2050-re pedig 2:1-re romlik az arány.

Az idősek aránya nem csak relatív, hanem abszolút mértékben is nő az előrejelzések szerint, a 80 év felettiek száma a 2004-es 18 millió közel háromszorosára, 50 millióra emelkedhet. E folyamat 2025 után lesz inkább látható, a háború utáni baby boom generáció ugyanis akkoriban lép majd a legidősebb idősek korába, a korábbiaknál jobb életkilátások mellett.

A társadalom öregedése más mutatón is lemérhető: az EU népességének medián életkora - vagyis az az átlagérték, amelynél pontosan a népesség fele fiatalabb, másik fele pedig öregebb - várhatóan szintén emelkedni fog. Ez a medián a 2004-es, 39 év feletti értékről a bázis variáns szerint 49 közelébe emelkedhet az évszázad közepéig. (A két szélső érték: az idősebb korprofillal számoló variáns 53 felettire, a fiatalabb korprofillal számoló 43 év felettire teszi a várható mediánt. Ez utóbbira ugyanakkor igaz, hogy a 2030-as évek végén 45 év felett tetőzik, s onnan indul csökkenésnek, azaz újra fiatalodhat a társadalom.)

Kevesebb gyermek születik

A munkaképes korú lakosság várható csökkenésének fő oka mindezzel együtt a tartósan alacsony termékenység, amit a bevándorlás csak részben ellensúlyozhat. A termékenység megfelelő növelésének hiányában a születések száma tovább csökkenhet: a bázis variáns a 2004-es, 4,6 millió feletti érték után 2051-re 4 millió alatti számot vár. (A két szélső érték itt valamivel 2,5 illetve 5,5 millió feletti.)

A kutatók ezek alapján számítanak arra, hogy a halálozások száma előbb vagy utóbb meghaladja a születésekét, ennélfogva a természetes növekedésnek köszönhető népességnövekedés megáll. A pozitív migrációs egyenleg lehet tehát az egyetlen népességbővülési faktor, bár nem biztos, hogy ez hosszútávon képes lesz ellensúlyozni a természetes fogyást. Ez akkor is igaz lehet, ha tudjuk, hogy a bevándorlók nem csak abszolút módon, azaz a bejövetelükkel növelhetik a népességet, hanem magasabb termékenységük révén is.

Még a bázis-verzió is azzal számol, hogy az EU munkaképes korú lakossága 2050-ig úgy is 52 millió fővel csökkenhet, hogy mintegy 40 millió bevándorló érkezik. A teljes népesség - a hosszabb életkilátásoknak köszönhetően - ennél kisebb mértékben, 7 millió fővel apadhat.

Több ír és francia, kevesebb német

A demográfiai folyamatok nem mutatnak egy irányba az unión belül. A bázis-variáns szerint a 25 jelenlegi tagállamból 12-ben az időszak végéig a népesség növekedése várható. Ide tartozik Franciaország, Írország, Ciprus, Luxemburg és Svédország - az első két államban a természetes szaporulat a becsült migrációt is meghaladhatja. A keleti és a balti államokban, illetve a jelenleg csatlakozásra váró Romániában és Bulgáriában ugyanakkor jelentős népességfogyás valószínű. Az elöregedés főként a mediterrán országokat érinti majd, míg másokat - köztük Luxemburgra és Hollandiára - kisebb változás vár.

Az EU két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban ellentétes folyamatokat vázol fel az Eurostat. A németek lélekszáma az alapvariáns szerint 82,5 millióról 74,6 millióra csökkenhet úgy, hogy míg manapság egy idősre 3,7 aktív korú jut, ez a mutató 2050-re 1,8 alá kerül. A francia polgárok létszáma ugyanakkor 59,9 millióról 65,7 millióra gyarapodhat, az aktívak és idősek aránya pedig a 2004-es 4:1-ről 2,1:1-re változik.

Egyértelmű csökkenés a keleti országokban

Régiónk legnépesebb államában, Lengyelországban 2004-ben közel 38,2 millióan éltek. A bázis variáns szerint 2050-re a lélekszám 33,7 millió alá csökkenhet, de ha minden rosszul alakul (vagyis alacsony termékenység, szerény bevándorlás és alacsony várható élettartam mellett) 27,6 millióra is zuhanhat. Ha ennek pont ellenkezője következik be, a népesség 42,8 millióra gyarapodhat, bár ennek kicsi a valószínűsége.

Szlovákia esetében az alapvariáns szerint lélekszám a tavalyelőtti 5,38 millióról 2050-re 4,74 millióra eshet, a két szélsőérték 3,9 millió, illetve 6,0 millió alatti.

Az EU-csatlakozásra váró Románia polgárainak száma 21,7 millióról 17,1 millióra zuhanhat az alapverzió szerint; a becslések 13,9-21,5 millió között szóródnak, vagyis mindegyik számol valamekkora csökkenéssel.

Milliós magyar fogyás

És akkor lássuk, mi várható idehaza. Igen, "fogyik a magyar", méghozzá nem is akármilyen ütemben. A 2004-es 10,117 milliós adat után az alapvariáns 2050-re 8,915 milliósra várja a lélekszámot. Ha varázsütésre a magyar anyák szülési kedve megugrik, a várható életkor megnő és özönlenek a bevándorlók, az évszázad közepére közel 11,3 millióan is lehetünk. A legtöbb variáns persze nálunk is inkább csökkenéssel számol, a legpesszimistább várakozás szerint 7,3 millió alá zuhan majd a lélekszám. Visszatérve a bázisvariánshoz, a gyermekkorúak létszáma 1,6 millóról 1,2 millió közelébe eshet, lakosságon belüli arányuk pedig 16 százalékról 14 alá csökkenhet. Ezzel párhuzamosan a 15-64 éves korosztály lélekszáma 6,9 millióról 5,2 millióra apadhat, súlya pedig 10 százalékponttal 58 százalékra olvadhat. Az idősek, azaz a 65 év felettiek tábora ugyanakkor 1,6 milliósról 2,5 milliósra gyarapodhat, arányuk pedig 28 százalékra nőhet, ami a 2004-es közel duplája. Mindez azt jelenti, hogy valamivel több, mint két munkaképes korúra jut majd egy idős, szemben a napjainkban jellemző 4,4:1-es aránnyal.

A KSH sem optimistább

A KSH Népességtudományi Kutató Intézete által kidolgozott három legfontosabb forgatókönyv alapján a magyar népesség száma 2055-ben 8 és 10 millió fő között helyezkedhet el. Az ún. alapváltozat szerint a létszámfogyás - a jelentős bevándorlás mellett is - folytatódik, a lélekszám a jelenlegi 10,1 millió főről 2010-et követően 10 millió fő alá, a 2045-től 9 millió fő alá csökken, a végszám 2050-ben 8,7 millió fő. Ez kevesebb, mint az Eurostat jóslata. A KSH előreszámítása szerint is tovább fog csökkeni a fiatalok aránya, és most már megkezdődik az aktív korúak létszám- és aránycsökkenése is. Eközben az idősek száma és aránya is emelkedni fog. Az alapváltozat szerint az idősek száma a jelenlegi 2,1 millió főről 2,9 millió főre, arányuk 21 százalékról 34 százalékra emelkedik.