Máris módosítaná az Állami Számvevőszék a tavaly november végén elfogadott szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt, addig pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzésre fordítható támogatásai kifizetésének felfüggesztését javasolja. A számvevőszék legutóbbi jelentésében a hozzájárulás 2007-2010 közötti bevallását, felhasználását vizsgálta, és komoly hiányosságokat talált: 2009-2010-ben például a gazdasági társaságok évi 40 milliárd forinttal kevesebb járulékot vallottak be, mint amit a járulékalapjuk alapján kellett volna.

Az ÁSZ megállapította, hogy a többször módosított, átláthatatlan szabályozás tulajdonképp lehetővé teszi, hogy a szakképzési hozzájárulást ne csak szakképzés-fejlesztési célokra lehessen felhasználni, illetve a megfelelő ellenőrzési rendszer hiányában azt is, a hozzájárulásra kötelezettek a valósnál kisebb járulékösszeget valljanak be. Bár két szervezet is felelős a bevallások feldolgozásáért,egyik sem vizsgálja, hogy valamennyi hozzájárulásra kötelezett megfizeti-e a járulékot.

Az ÁSZ szerint 2009-ben és 2010-ben évi 40 milliárd forinttal kevesebb járulékot vallottak be, mint a valós kötelezettségük. E problémák egyébként a legutóbbi törvénymódosítás után is élő megállapítás. Ezért is javasolta a szervezet, hogy az NGM törvényben rögzítse, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait csak erre lehessen fordítani, a bevallásokat pedig egységesen a NAV kezelje és ellenőrizze.

 

180 milliárd forint nem szakképzére ment

A jelentés szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek 2007-2010 között 123,6 milliárd forintot pénzbeli befizetéssel teljesítettek, 146,4 milliárd forintot pedig a törvényben biztosított 3 jogcímen költségként számoltak el. A költségelszámolás lehetőségének biztosításával azonban a vizsgált időszak egyes éveiben a pénzügyi forrásnak több mint a fele nem került be az állami költségvetés rendszerébe.

A vizsgált négy év alatt az összesen 270 milliárd forintra tehető szakképzési hozzájárulásnak mindössze a harmadát, 97, 9 milliárd fordították valóban szakképzési célok megvalósítására, gyakorlati képzés szervezésére. A Munkaerő Piaci Alapból (MPA) támogatásokra fordított 49,9 milliárd forintról, valamint a fejlesztési támogatásra és saját munkavállalók képzésére - az egyéb csökkentő tételekkel együtt - elszámolt összesen 88,4 milliárd forintról, vagyis a pénzügyi forrásnak több mint a feléről nem mutatható ki, hogy mekkora hányada szolgált szakképzési, illetve szakképzés-fejlesztési célokat. Emiatt szorgalmazza az ÁSZ, hogy a szakképzési hozzájárulási törvényből törölje az NGM a hozzájárulás költségelszámolási lehetőségét, és ezzel biztosítsa, hogy a járulék bekerüljön a költségvetésbe.

Semmit sem ér az állami kontroll

Ugyan létezik 2005-2013 közötti szakképzés-fejlesztési stratégia, azonban céljai annyira általánosak, hogy nem kérhetőek számon. Ebben az egymást követő kormányok szakképzésért felelős szakminisztériumai a hibásak, de adósak maradtak a mérhetőséget biztosító eljárások, valamint a gazdaságosság megállapíthatóságát szolgáló mérőszámok kidolgozásával is. Az ÁSZ jelentés szerint sem az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (januártól a Nemzeti Munkaügyi Hivatalba olvadt), sem a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (most már megyei képzési bizottságok) ellenőrzései nem voltak hatékonyak, és alkalmasak a forrásfelhasználás gazdaságosságának ellenőrzésére.

Az  ÁSZ komoly hiányosságokat talált a térségi integrált szakképző központok forrásfelhasználásában is. A tiszkek egy része a fejlesztési támogatásokat átutalta a tagintézményeknek. A számvevők aggályosnak találták azt a 2008 óta elburjánzott gyakorlatot is, hogy a tiszkek a fejlesztési támogatásokat a tárgyévet követően használták fel: 2009-2010-ben már a támogatás átlagosan 93 százalékával tettek így az intézmények.

A feltárt problémák, hiányosságok miatt az Állami Számvevőszék azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy a jelentés közzétételétől számított 30 napon belül intézkedjen a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből szakképzés-fejlesztési támogatásokra elkülönített összegek kifizetésének felfüggesztéséről addig, amíg az ÁSZ javaslatai szerinti törvénymódosítások hatályba nem lépnek.

Emellett arra is javaslatot tett a szervezet, hogy az NGM dolgoztasson ki új középtávú szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely konkrét célokat, részcélokat, a célok közötti prioritásokat, súlypontokat és mérhető elvárásokat határoz meg és alakíttassa ki a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának mérési és értékelési rendszerét; vizsgáltassa felül a szakképzési hozzájárulás ellenőrzésében részt vevő intézmények ellenőrzési feladatait, és dolgoztassa ki az ár-érték, illetve teljesítmény-ráfordítás ellenőrzési módszerét.