Rendszeresen érkeznek olyan beadványok, amelyek szerint a fogyasztók azért vitatják a tartozást, mert arról nem kaptak számlát, és a fizetési felszólítással ezért egyáltalán nem foglalkoznak. Holott a bírói gyakorlat szerint ilyenkor az ellenszolgáltatás jár a szolgáltatónak, annak a díját meg kell fizetni. Az adminisztrációs hiba csak arra van kihatással, hogy kérhet-e késedelmi kamatot a cég vagy sem. Ha tehát a fogyasztó nem kapott számlát, akkor jár el helyesen, ha ezt külön jelzi a szolgáltatónak - olvasható a Budapesti Békéltető Testület honlapján.

A behajtó sokat megtehet

A mulasztás következményei lehet adott esetben a szerződés felmondása, súlyos kötbér vagy épp a tartozás eladása egy követeléskezelő cégnek.

Sokan azt sérelmezik, hogy még csak nem is értesítette őket a hírközlési szolgáltató a követelés eladásáról és önmagában emiatt tartják jogtalannak a fizetési felszólításban említett összegeket. Pedig erről nem kell a fogyasztót külön értesíteni és mód van arra a vonatkozó törvény szerint, hogy az előfizetőt maga a követeléskezelő hívja fel az eladott tartozás megfizetésére. Pusztán ettől a ténytől tehát még nem lesz a követelése jogtalan.

A testület szerint emellett több olyan esettel találkozni, amikor a fogyasztó adatvédelemre hivatkozik és azért vitatja a szolgáltató követelését, mert az a személyes adatait hozzájárulás nélkül adta tovább. Ebben az esetben azonban a törvény biztosít lehetőséget a szolgáltatónak ahhoz, hogy az adatokat a követelés érvényesítése céljából kezelje és már továbbítsa is.

Fontos a dátum

Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból eredő követelések egy év alatt elévülnek - erről még mindig kevesen bírnak tudomással. Pedig számos olyan eset van, amikor már épp ilyen, elévült követelést próbálnak a cégek érvényesíteni. Az elévült követelés jogi úton már nem hajtható be, ha viszont a fogyasztó mégis önként befizeti, akkor utólag nem követelheti azt vissza.

Hűség: csak meggondoltan!

Nem ritka az olyan eset sem, amikor a fogyasztó a már meglévő hűségszerződését szeretné áthelyezni például költözés vagy éppen albérletváltás miatt. Ilyenkor viszont könnyen előfordulhat, hogy az új helyen nem állnak rendelkezésre a szolgáltatás nyújtásának technikai feltételei és az előfizető nem tudja majd igénybe venni ott a szolgáltatást, miközben a díjat tovább kénytelen fizetni. Ekkor pedig csak súlyos kötbér fejében szabadulhat attól a szolgáltatástól, amelyet nem is tud igénybe venni. A szolgáltató ugyanis az áthelyezési igényt műszaki lehetőség hiányában elutasíthatja a vonatkozó rendelet szerint - a szerződés pedig fennmarad. A hűségszerződésekről való döntés tehát ilyen értelemben is felelős döntést igényel, és e kockázattal is tisztában kell lenni a szerződéskötéskor.

Csak feljelentés mellett!

Végül ha a fogyasztók úgy vélik, hogy valaki adataikkal visszaélt és a nevükben kötött meg például elektronikusan valamilyen szerződést, minden esetben tegyenek feljelentést! A tapasztalatok szerint a hírközlési szolgáltatók hajlandóak egyezkedni ilyenkor még akár több százezer forintos követelésnél is. Azonban a rendőrségi feljelentés minden esetben szükséges és sokszor az előfizetői panasz azért kerül elutasításra, mert nem indította meg az ügy kivizsgálásához szükséges hivatalos eljárást. Ennek hiányában pedig követelése is megalapozatlan lehet - hívja fel a figyelmet a testület.