Módosította az ebtenyésztésről szóló törvényt a parlament. A jövőben csak a kilenc, különösen védendő magyar kutyafajta tenyésztői működhetnek állami hatósági felügyelet alatt. Egyes ebtenyésztők ezt úgy értelmezik, hogy ezzel egyszerűen megszűnne a többi kutyafajta esetében a törzskönyvesítés - olvasható a portálon.
A módosítással a törzskönyvezés - néhány kivétellel - visszakerül a civil kutyás szövetségek kezelésébe.
A tervezet alapján a jövőben az állam valóban csak a különösen védendő kilenc magyar ebfajta - a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla, illetve a magyar agár - tenyésztését felügyelné, de a többi fajta sem marad "gazda" nélkül. Hiszen azok a szakma, vagyis a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület alá kerülnének át - mondta a szervezet szakembere Árkosi József.
Magyarországon jelenleg 55 államilag elismert szakmai tenyésztőszervezet működik, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak nyilván. Ma a különböző egyesületek saját maguk által meghatározott, egyéni előírások alapján adják ki a kutyák származási lapjait, törzskönyveit. Ezek az előírások sok esetben eltérhetnek az Ebtenyésztők Világszövetségének szabályozásától. A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy ezt a sok eltérő szabályt a szakmai szövetségegység egységesíthesse és azt előírhassa az alá tartozó hazai szervezeteknek.
"Katasztrofális, átláthatatlan a helyzet"
A Magyarországon egy év alatt törzskönyvezett kutyák száma - bármilyen fajtájúak voltak is - évi 20 ezerről 8 ezerre esett vissza. Sokan időközben fel is hagytak a tenyésztői szakmával, vagy külföldi cégbe vitték ki a tenyésztői tevékenységüket, mert a túlbürokratizálás ellehetetlenítette őket.
A változás tehát nem érinti hátrányosan az egyéb ebfajták tenyésztőit. A különbség annyi, hogy azokat már nem az állam, hanem egységes előírásokkal a szakma felügyelné - részletezte a portálnak Árkosi József.
Az elmúlt három év visszaesése bizonyos fajták genetikai állományának beszűkülését eredményezte, és egyes fajták eltűntek a regisztrációból, Így például a rottweiler, a német juhász, vagy a cocker spániel. A kutyák Magyarországon születnek, csak nem itt regisztrálják őket, mivel Európa minden országában törzskönyvezik a magyar kutyafajtákat. Az új szabályozással a szervezet reményei szerint visszaáll a korábbi szintre a törzskönyvezések száma, ami évente húszezer eljárás lehet.