A változtatás kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit.

Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik. Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak.

A muzeális intézményekről és a nyilvános könyvtárakról szóló törvény módosításával létrejön a regionális hatókörű könyvtárak rendszere, amelynek feladata lesz a többi között a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása.

A kulturális élet kivéreztetése zajlik?

Bana Tibor független képviselő a parlamenti szavazás előtt arról beszélt az MTI szerint, hogy közel 20 ezer kulturális dolgozó közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg november 1-jétől. Elsöprő többségük nem tekint pozitívan a javaslatra, szemben a kormányzati kommunikációval, a kulturális élet kivéreztetése felé tesznek lépéseket és bizonytalan helyzetbe hozzák a területen dolgozókat.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a javaslattal két baj van: nincs szükség rá és nincs előkészítve. A kultúra elveszíti közjó jellegét, szégyen amit művelnek. Szerinte a közalkalmazotti státusz megszüntetésével azt mondják ki: a múzeumi kutató nem különb egy multinacionális vállalat recepciósánál, a közjóhoz adott értéke ugyanannyi, mint utóbbinak. Ne privatizálják a kultúrát, nemcsak a haza nem eladó, Petőfi, Liszt, Bartók, Ady, de még Wass Albert sem lehet kufárkodás tárgya - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Hiller István (MSZP) arról beszélt: nem félreértés vagy zsigeri ellenkezés, hanem valós koncepcionális különbség van a javaslat támogatói és ellenzői között. A közalkalmazotti státusz és jogviszony a munkavállaló számára nagyobb biztonságot eredményez, mint amit a törvénymódosításban a kormány javasol. Az időpont kiválasztását a törvényjavaslat tárgyalására különösen cinikusnak nevezte, mondván, a veszélyhelyzetet felhasználva terjesztették be a javaslatot, amikor más területekre fókuszál a figyelem. Nem érti, egy levéltáros munkája hogyan lesz versenyképesebb ettől a javaslattól - mondta. Meg akarják szüntetni a közalkalmazotti státuszt, amit a versenyképesség jelszava mögé rejtenek - közölte, jelezve: nem fogják támogatni a javaslatot.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta: élethazugság a közalkalmazotti jogviszony és a bérezés összekötése. Finanszírozni kell az adott területet, mégpedig kiemelt módon, és akkor van mód magasabb béreket adni. Kultúrát nem olcsó módon kell csinálni, és nem a versenyképességgel kell takarózni. Ez a törvényjavaslat kultúra- és tudásellenes, a Jobbik nem támogatja - jelezte az MTI szerint a képviselő.

Ungár Péter (LMP) kiemelte: a közalkalmazotti státusz leépítése nem meglepő egy jobboldali kormány részéről, ez egy alapvetően szociáldemokrata vívmány. Megjegyezte: bizonyos pedagógusokat vagy egészségügyi dolgozókat is készülnek kivenni ebből a státuszból, ezt többszöri kérdésére sem cáfolták. Ha a kulturális területet nem finanszírozzák megfelelően, azt a kulturális emlékek fogják megsínyleni, amit a következő generációknak akarnak bemutatni. Ezt a törvényt nem lehet támogatni.

Az intézményvezetők döntik el, kikkel dolgoznak együtt

Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, nyilván vannak félelmek, és számos jogos felvetés merült fel. Az intézményvezetőknek ugyanakkor lesz mozgástere, kikkel, hogyan szeretnének együtt dolgozni, és a béreket is kénytelenek lesznek a piaci viszonyokhoz igazítani. Példaként a korábban Pécsett végrehajtott korábbi, hasonló változtatásokat hozta, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Ander Balázs (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Úgy értékelt: a lokális művelődés utolsó bástyái rendülhetnek meg a halmozottan hátrányos régiókban a javaslat miatt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) képtelen vádaknak nevezte az ellenzék által hangoztatott érveket. Felhívta a figyelmet arra: az egész országban csak a jobbikos ózdi polgármester csökkentette a kulturális dolgozók bérét. Szerinte a magyar kulturális ágazatot fel kell készíteni az új évszázadra, nem pedig a 90-es években itt ragadt modelleket kell magunkkal vinni a következő időszakba. Kulcskérdésnek nevezte a kulturális ágazatban dolgozók béremelését, és további ez irányú lépéseket kért az államtitkártól.

L. Simon László (Fidesz) szerint a javaslat sokkal stabilabb, hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodásra ad lehetőséget, és megszüntet egy korszerűtlen, avítt rendszert. Bízott abban, hogy a hat százalékos béremelésen túl, további forrásokkal is lehet majd növelni a kulturális dolgozók bérét. A verseny fogalma nem idegen a kultúrától, hiszen a közgyűjtemények, az operaház, a balettegyüttesek vagy a klasszikus zenét játszó zenekarok mind a nemzetközi térben méretettnek meg - véli a politikus.

Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában ellenzéki felszólalásokra reagálva azt hangsúlyozta: nincs szó a magyar kultúra kivéreztetéséről. Semmiféle hátsó szándék nincs abban, miért pont most értek el a javaslat benyújtásához. Nem az a kérdés, hogy a levéltáros versenyképes-e, hanem az, hogy a levéltáros bére és a foglalkoztatási formája versenyképes-e - véli Fekete, aki szerint a hatszázalékos béremelés az első lépés, 2021-ben további bértömeg érkezhet a kulturális ágazatba.