A kórházi kancelláriarendszerről szóló döntés  2018-ra, az új kormányra marad, a célok viszont állnak, addig pedig meg kell erősíteni az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK), hogy rá tudja venni az intézményeket az együttműködésre - mondta újságíróknak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. Kancellária helyett így egyelőre az ÁEEK térségi központjai kapnak hangsúlyosabb szerepet. Intézményi ösztönzőrendszerre 4 milliárd, az ÁEEK ellenőrzési kompetenciáinak kiépítésére több mint 10 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre - tette hozzá az államtitkár, aki a kancelláriarendszer halasztását mindazonáltal személyes kudarcának tartja.

Az államtitkár a kórházi adósságokról szólva arról beszélt, szeptember végén a 30 napon túl lejárt állomány meghaladta a 45 milliárd forintot, ami tetemes összeg, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 2015 áprilisában éppen a 30 napon túl lejárt számlákat egyenlítették ki. Ugyanakkor látni kell, hogy ez az összeg 17 hónap alatt duzzadt ekkorára, vagyis a havi növekedés mértéke a korábbi 5 milliárd forintról 3 milliárd alá csökkent - hangsúlyozta az államtitkár.

Lesz konszolidáció

Hozzátette, a teljes adósságállomány eléri a 60 milliárd forintot, de kérdés, hogy ebből mennyi anyag van felhalmozva a raktárakban és nem szabad elfelejteni az intézményeknél lévő 10-20 milliárd készpénzállományt sem, amelynek egy része uniós forrás. Az államtitkár szerint mindez annak a jele, hogy a gazdálkodásban az elmúlt évekhez képest javul a helyzet, konszolidációra azonban valószínűleg szükség lesz.

Ónodi-Szűcs sikereként értékelte, hogy a jövő évi költségvetésben az egészségügyre 170 milliárddal több jut, s a budapesti fejlesztésekre plusz 40 milliárd forintot szánnak jövőre. Ráadásul egy budapesti szuperkórház helyett a fővárosi ellátórendszer teljesen átalakulhat. Sikersztori a béremelés, s az emelt szintű ápolás felé tett lépések is ide tartoznak, még ha ezekre nem is egyszerre kerül is sor - fogalmazott az államtitkár.

Minimumfeltétel év végére?

Ónodi-Szűcs hivatalba lépésekor megfogalmazott öt pontjából csúszik a kórházi minimumfeltételek meghatározása, ennek az eredeti terv szerint október végére kellett volna összeállnia, leghamarabb év végre várható az előrelépés. Egyelőre folyik tervezgetés folyik a szakmai kollégiumokkal - mondta az államtitkár. Ugyanakkor jövőre bevezetik a törzskarton rendszert, s új elemként bekerül a finanszírozásba az alapellátó fogorvosok letelepedési és praxisvásárlási támogatása. Az államtitkár arra számít, hogy 2017 novemberre az összes fontos intézmény csatlakozhat az addigra felálló e-health rendszerhez.

Bejött a sebészeti ügyelet átalakítása

A budapesti sebészeti ügyelet átalakításáról úgy vélte, a bevezetéskori ellenállások dacára jól működik a rendszer, s bár többe kerül mint a korábbi, a betegbiztonság érdekében szükség volt rá - emelte ki az államtitkár.

Továbbra sincs végleges döntés a dél-budai kórház helyszínéről, a döntést megalapozó feladatok nagyrészt nem az emberi erőforrás tárca, hanem a fejlesztési minisztérium hatáskörébe tartoznak - erről Cserháti Péter, budapesti egészségügy átalakításáért felelős miniszteri biztos beszélt. A napokban mindenesetre kiderül, hogy a kormány által felvetett lehetőség egyáltalán valós-e, s milyen ütemben kerülhet sor a megvalósításra. A dél-budai centrum kapacitásainak kérdése szorosan összefügg a Semmelweis Egyetem fejlesztési koncepciójával is, így amíg abban nincs végleges döntés, addig nem csak a helyszín választás marad függőben.

Nemzeti alapkezelőként önálló szervezet maradhat valószínűleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), de ez csak részbeni önállóságot jelent. A funkcionális feladatok az Emmihez kerülnek  - ismertette a háttérintézmények átalakításának részleteit Ladányi Márta helyettes államtitkár. Vagyis az egészségügyi ellátások finanszírozása OEP hatáskör, a pénzbeli kifizetés a kincstár feladata, a működtetés pedig a minisztériumba kerül. Az átalakítás eredményeként a bértömeg 20 százalékkal csökken, hogy ez létszámban milyen leépítéssel jár, még nem tudható pontosan.

Az egyetemi kórház koncepcióról annyit lehetett megtudni, az csupán a debreceni egyetemre és a debreceni Kenézy kórházra vonatkozik, Budapesten nem kerülnek kórházak egyetemi fenntartásba. Ónodi-Szűcs szerint "az új jogszabály nem nyit ki új ajtókat és nem zár be régieket", csak lehetőség egy másfajta együttműködésre.