A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Senki sem tudott versenyezni az állampapírok vonzó hozamával, így nem meglepő, hogy a lakosság tömegesen fordult a kötvények felé 2012-ben. Az állam beszállását a versenybe elsősorban a befektetési alapok és a részvények szenvedték meg.

Komoly átrendeződés zajlott a magyar háztartások vagyoni helyzetében 2012-ben, hiszen egyrészt jelentősen csökkent az eladósodottság, másrészt a megtakarításokon belül is átrendeződés volt tapasztalható. Nem kis részben a végtörlesztés következményeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint tizenegy hónap alatt 1348,2 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelállománya. (Decemberi adatok még nem állnak rendelkezésre, így ez csak a január−novemberi időszakra vonatkozik.) Az adósság leépítésével párhuzamosan november végéig 218 milliárd forinttal csökkent a háztartások bankbetéteinek összege, vagyis jelentős részben ebből a forrásból fizették a hitelek kiváltását. Mindkét esetben érdemes hozzátenni, hogy a statisztikát jelentős árfolyamhatás is torzítja, hiszen a forint árfolyama a devizahitelekre és a devizabetétekre is hatással van.

Továbbra is komoly vagyont jelent a háztartások kezében lévő befektetési jegyek állománya. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint tavaly 151,2 milliárd forinttal, 3412,8 milliárdra nőtt az alapok nettó eszközértéke. Ebből november végén 2181,1 milliárd volt a háztartások megtakarítása. Ez azonban nem a tömeges pénzbeáramlásnak, hanem az elért hozamoknak köszönhető, hiszen a szövetség havonta közölt adatai szerint 80,8 milliárd forintot vontak ki a befektetési alapokból 2012-ben. Ebben volt két nagy egyszeri tétel, hiszen márciusban és áprilisban is jelentősen esett a zártkörű alapok vagyona, ami még az államhoz került magán-nyugdíjpénztári portfólió értékesítésének volt köszönhető. Ezzel a tétellel korrigálva stagnált az alapok vagyona. A teljes befektetésijegy-állomány kétharmada volt egyébként november végén a háztartások kezében, a bankbetétek után ez volt a második legjelentősebb befektetés.

A Bamosz adataiból kiderül, tavaly elsősorban abszolút hozamú és tőkevédett alapokba áramlott a befektetés, ebbe a két alaptípusba összesen közel 100 milliárd forintnyi friss pénzt tettek be. Vagyis a magyar lakosságnak továbbra is a biztonság a legfontosabb, amiben vélhetően közrejátszik az, hogy a válságban sokan megégették magukat. Az említett két alaptípus mellett a kötvényalapok voltak a tavalyi év nyertesei, melyekbe 23,8 milliárd forintnyi tőke áramlott. Jelentős összeget vontak ki azonban a részvényalapokból, az ingatlanalapokból és a zártkörű alapokból a már említett állami tranzakciók miatt.

Kép: Napi grafikonok

A legnagyobb vagyonnövekedést tavaly az abszolút hozamú alapok érték el, melyekben 42,2 százalékkal volt több pénz december végén, mint egy évvel korábban. 26,6 százalékkal nőtt a kötvényalapok vagyona, míg a 2012-es év vesztesei a zártkörű alapok voltak 30 százalékos vagyoncsökkenéssel. A legtöbb pénz az év végén még mindig a pénzpiaci alapokban volt, melyek nettó eszközértéke 5,3 százalékkal növekedett egy év alatt. Ez 2,7 százalékos nettó vagyonbeáramlásnak és 66,8 milliárdos elért hozamnak volt köszönhető.

Ezek a tendenciák nem csak a befektetési alapok piacán mutatkoztak: egyébként is az volt jellemző, hogy a háztartások részvényekből kötvényekbe fektették vagyonukat. A jegybank adatai szerint a lakosság részvényállománya november végéig 24,6 milliárd forinttal csökkent, közben viszont a lakossági állampapírok összege rég nem látott csúcsra emelkedett. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) decemberi statisztikája szerint az év végén 986,6 milliárd forintja volt a háztartásoknak állampapírokban, ez 512,8 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ebben szerepet játszott az is, hogy a Prémium Magyar Államkötvénnyel, majd ősztől a Prémium €uró Magyar Államkötvénnyel az állam kiemelkedő hozamot kínált a lakossági befektetőknek, mellyel például a befektetési alapok nem tudtak versenyezni. A helyzet most kicsit olyan, mintha megjelent volna egy új szereplő a befektetési piacon, akire viszont nem vonatkoznak a szabályok − érzékeltette a közelmúltban az egyik nagy hazai alapkezelő vezére.