Egy százalékos idei GDP-növekedést várnak a Makronóm Intézet szakértői, akik szerint a kormányzati előrejelzésben szereplő 1,5 százalékos emelkedés sem lehetetlen – idézte az MTI az intézet pénteki háttérbeszélgetésén elhangzott szakértői véleményeket.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője az idei gazdasági kilátásokról elmondta: nem számítanak recesszióra, a növekedés pozitív lesz.

  • Az ipar húzhatja a növekedést;
  • az építőipar teljesítménye magas szinten stagnálhat, a rendelésállománya stabil;
  • A fogyasztás év végére kezdhet emelkedni;
  • a munkaerőpiacon az energiaválság ellenére sem várható jelentős változás. 

A szakértő becslése szerint 2022-ben 4,7 százalékos lehetett a GDP növekedése. Regős Gábor szerint

a monetáris kondíciók lazítása az első negyedévben nem várható, a lazításra az infláció érdemi lassulásakor kerülhet sor, legkorábban júniusban. Az infláció jelentősen az év végére csökkenhet.

Akkor is először az egynapos betéti kamat mérséklése kezdődik meg, és csak utána lehet számítani az alapkamat csökkentésére. 

György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos szerint 

fontos, hogy a hitelezési aktivitás ne mérséklődjön, ezt támogatják idén is a Széchenyi-Kártya kedvezményes kkv-hiteleivel, vagy a 700 milliárd forintos keretösszeggel februárban induló Baross Gábor újraiparosítási programmal.

A hiteltermékeket

  • beruházási célokra;
  • energiahatékonysági fejlesztésekre;
  • valamint forgóeszköz-finanszírozásra lehet igényelni;
  • forintban maximum 6, euróban 3,5 százalékos fix kamatozással 2023 végéig. 
A program célja, hogy a magas kamatkörnyezet és szigorodó banki hitelkondíciók mellett is fennmaradjon a hazai vállalkozások finanszírozása.

 

György László kiemelte, hogy az infláció rekord szintre emelkedéséért elsősorban – nagyjából egyharmad részben – a járvány utáni újraindulás árnövelő hatásai, emellett az energiaárak drasztikus emelkedése a felelősek. Kisebb részben a háború közelsége, a Magyarországot különösen sújtó aszály, a forint árfolyamának gyengülése és a piaci szereplők agresszív árazásai váltották ki.

Ez utóbbi miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik számos élelmiszeripari terméket érintően, várják ezek eredményét. A családokat védő kormányzati intézkedések is hozzájárultak kisebb részben az inflációhoz,

a rezsicsökkentéssel együtt a kormányzati intézkedések értéke eléri a költségvetési kiadások egyötödének összegét.

György László közölte:

  • az idei éves infláció 17,5 százalék körül alakulhat, év végére egyszámjegyű lehet;
  • a globális ellátási láncokat érintő nyomás enyhül;
  • a földgáz tőzsdei ára év elején a 2021-es átlagár alatt ingadozik;
  • a forint árfolyama az uniós forrásokról való első körös megállapodás óta stabilizálódni látszik; 
  • a reálbérek összességében megőrzik a vásárlóértéküket 2022-ben és 2023-ban. 

A legfrissebb becslések szerint február-április között következhet be a fordulat az élelmiszerek árában.