"Erőteljesen az tanácsolnám önnek", hogy vonja vissza a készülő pénzügyi stabilitási és jegybanktörvény módosítasait, mivel azok minden bizonnyal sértik az uniós alapszerződést - írta a múlt héten José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke néppárti felebarátjának, Orbán Viktornak. Az ultimátummal felérő figyelmeztetés ellenére - jelen állás szerint - a kormánytöbbség pénteken elfogadná a stabilitási törvényt, míg a jegybanktörvény módosítóiról szavazna.

A pénzügyi stabilitási törvény az államháztartási törvény kétharmados része. A mostani kormánytöbbség e törvényben szabályozná az adórendszert, az államadósság alapvető szabályait, vagy épp a Költségvetési Tanács jogait. Az elfogadásra váró törvény mondaná ki többek között a magánpénztárak teljes kivéreztetését - vagyis azt, hogy egyéni nyugdíjjárulék nem fizethető magánpénztárba, csak kizárólag a nyugdíjalapba - amire a 2012-es költségvetés megmentése érdekében volt szükség.

Kapcsolódó

Sok hűhó semmiért

A stabilitási törvény javaslata két hét alatt száguldott át a parlamenten, ezalatt nem egy kérdésben 180 fokos fordulatot vett a kormány álláspontja - természetesen a két ellenkező álláspont mind alá volt támasztva "szakmai" érvekkel. E jogalkotási cikknek eklatáns példája az adótörvények hatályba léptetése. Korábban az adótörvények kihirdetése és hatályba lépése között 45 napnak kellett eltelni - ezt idén a kormány 30 napra szállította le.

A hivatalos indoklás szerint az egy hónap bőven elegendő az adóemelésekre való felkészülésre. Valójában azonban az történt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idén ősszel megcsúszott az adótörvények előkészítésével, így azt nem lehetett volna a januári életbe lépéshez szükséges november 15-ig elfogadni. A kormány eredeti javaslata hatvan napra emelné ezt a türelmi időt.

Új fizetési kötelezettséget viszont csak januárban lehet elfogadni, és az ilyen törvényt az életbe lépése előtt 180 nappal hamarabb ki kell hirdetni - olvasható a két hete benyújtott jogszabályban. Ilyen hatalmas átfutású idejű törvény nem volt az elmúlt húsz évben, ehhez ugyanis előző év március-áprilisában kellett volna az új adóról szóló törvényt benyújtani ahhoz, hogy az jövő januárra életbe léphessen. A javaslat ezzel együtt rendkívül demokratikusnak tűnik - már ha betartják.

A kormány azonban azonnal nyitott számtalan kiskaput is magának, mondván, az új adó kivetésére nem kell a 180 napos határidőt betartani, ha választási év van, ha az unió megbünteti magyar kormányt és ezért kell a pénz, illetve mindaddig amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százalékára. Ez az álláspont azonban csak egy hétig tartotta magát, a most elfogadásra váró törvény szerint ugyanis megint elegendő lenne 30 nap az adótörvények hatályba léptetéséhez. Az indoklás szerint ilyen válságos időkben, mint a mostaniak, a kormánynak meg kell adni a lehetőséget a gyors reagálásra.

Már nem egykulcsos lenne az adórendszer

Az adókra vonatkozó szabályokba a kormány kétharmaddal tiltaná meg a visszamenőleges adókivetést - az olyat, mint például a 98 százalékos különadó is volt a köztisztviselői végkielégítésekre.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a személyi jövedelemadót és a vállalkozásokat, gazdálkodókat terhelő nyereségadót a jövedelem, illetve az adóalap összegétől függetlenül egységesen kell megállapítani. Továbbá azt is kimondja, hogy a személyi jövedelemadóban érvényesíteni kell a gyermekvállalás költségeit családi kedvezmény formájában, és garanciális jelleggel meghatározza, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb, mint az előző adóévben érvényesíthető kedvezmény - vagyis azok soha nem lennének csökkenthetőek.

A kormányt buktathatna Költségvetési Tanács

A törvény újraszabályozza a Költségvetési Tanács (KT) szerepét a magyar jogrendben. Eszerint a KT a költségvetés tervezetét a benyújtás előtt véleményezi a kormány számára. Amennyiben a tervezetet a KT megalapozatlannak tartja, akkor azt a kormány újra megtárgyalja - így viszont már benyújthatja az Országgyűlésnek.

A már kész költségvetést a KT újra megtárgyalja, s ha az nem felel meg az államadósság csökkentéséről szóló alkotmányos szabálynak, akkor a költségvetés elfogadását megtilthatja a parlamentnek. Ezzel a költségvetés készítése kikerül a parlament felelőssége alól, így a bírálók szerint a háromtagú KT - a PSZÁF és az MNB mindenkori elnöke, valamint a köztársasági elnök által kinevezett független elnök (jelenleg Járai Zsigmond) - akár kormányt is buktathat.