A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormány felhívja a  technológiai és ipari minisztert, hogy - az  érintett miniszterek bevonásával - vizsgálja meg a földgázkitermelés engedélyezési környezetét, és tegyen javaslatot október 1-ig

  • a szabályozás egyszerűsítésére, valamint
  • az engedélyezés gyorsítására a szénhidrogén-kutatási és -termelési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításával.

A kabinet szerint a bányajáradék rendszerben is ösztönözni kell a  kitermelés növelését szolgáló beruházásokat. Erre a technológiai és ipari miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek szintén október 1-ig kell javaslatot tennie.

Ezeken túl a kormány utasítja  a  technológiai és ipari minisztert, hogy október első napjáig - a  szénhidrogén-tartalmú inert földgáz nagyobb arányú kitermelésének és felhasználásnak biztosítására - tegyen javaslatot a  földgázátviteli hálózat keverőköreinek bővítésére, fejlesztésére, új keverőkörök létesítésére.

Végül a technológiai és ipari miniszternek azonnal meg kell vizsgálnia, az  MVM Energetika Zrt. hazai földgáztermelésben való szerepvállalása növelésének a lehetőségét.

Ideje volt lépni

Földgáz rengeteg van Magyarországon, ami csökkenthetné a függőséget, de nem lépett a Mol.  Magyar és külföldi energetikai szakemberek már az orosz-ukrán háború kezdete óta foglalkoznak azzal, hogy Magyarország akár évi 1,5-2 milliárd köbméternyi földgázt is kitermelhetne. Ebbe az irányba azonban nem történt lépés: szakértők szerint az alacsony állami átvételi ár lehet a háttérben, míg a Mol Nyrt. szerint azzal küzdenek, hogy ne zsugorodjon a kitermelés - írta korábban a Napi.hu.

Magyarországon jellemzően régi mezőkön zajlik a kitermelés. Az évi 1-1,2 milliárd köbméteres mennyiség annak köszönhető, hogy a Mol – részben az olcsó átvétel miatt – nem töri magát, hogy nagyobb mennyiséget termeljen ki. A legutóbbi mezőfeltárás a hosszúpályi térségben volt, 2012-ben.

„Van olyan olvasata is annak, hogy a Mol miért nem erőlteti az újabb gázmezős feltárásokat. A cég tart attól, hogy miután az állam 2011 óta ismét bent van a vállalatban, bármikor születhet olyan jogszabály, amely az állami tulajdonrészre hivatkozva az újabb kutak kitermelt mennyiségére is megállapít valamilyen, piacilag akár nehezen értelmezhető, alacsony, de kötelező átvételi árat”

 – magyarázta a lapunknak egy szakértő a felskálázás elmaradását.

Az viszont így is tény, hogy a bányászati hivatal (a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat) kutatásai szerint jelentős gázkészletek vannak még Magyarországon.

Az energetikai veszélyhelyzet pontjai között is szerepel

Az energetikai vészhelyzetre hivatkozva Orbán Viktor miniszterelnök által július közepén összehívott kabinetvezetői értekezlet után Gulyás Gergely kancelláriaminiszter hét pontban foglalta össze, mit akar tenni a magyar kormány a magyar energiaszektorral.

Ezek között az első pont az volt, hogy Magyarország másfélről kétmilliárd köbméterre növeli a z éves gázkitermelést. A magas gázár miatt ez a drágább technológiákkal is lehetséges - írtra korábban lapunk.

A magyarországi gáztermelési potenciál meglehetősen "mítoszterhelt" történet, de ez nem újdonság. A termelést ugyan reálisan, akár az év végéig is fel lehetne skálázni 2 milliárd köbméteres (az optimistább szakemberek szerint 2,5 milliárdos) éves szintre, de ehhez sok pénzre, beruházásra és eddigi szabályok módosítására lenne szükség. A kérdés kulcsa a Mol Nyrt.-nél van, a céget azonban a magyar állam kötelezi arra, hogy igen nyomott áron adja át a kitermelt mennyiséget. Ezt fel kellene számolni, és a Molt e kérdésben érdekeltté kellene tenni.

Ráadásul „az örök ígéret” , a makói gázmező feltárása és az ottani kitermelés a különleges technológiai igények miatt is rendkívül drága, és biztosan nem tud időre a megoldó kulcsa lenni az aktuális energiaválságnak. 

Ha a kabinet nagyobb volumenű hazai gázkitermelést akar, gyorsan környezetvédelmi problémákkal is szembesülhet: tavaly a Molt civilek, természet- és környezetvédő szervezetek  kényszerítettek végül meghátrálásra, amikor az Őrségben ilyen irányú elképzeléseket szeretett volna megvalósítani.