A Magyarország földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve nevet viselő dokumentum lényege: az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, és a következményeket távol tartsa az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól.

A folyamat kulcsintézménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium (ez jelenleg a Palkovics László által vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium) - írta a portál.

A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény:

  • korai előrejelzési szint,
  • riasztási szint,
  • vészhelyzeti szint. Az első kettőt az MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.

A korai előrejelzési szint akkor hirdethető ki, ha konkrét információkhoz jutunk arról, hogy rövidesen jelentős mértékben romlik a gázellátás (csökken az import). Az első szinthez rendelt intézkedések alapvetően informálási és tájékoztatási kötelezettségeket rögzítenek: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak, amely ezen információk alapján dönthet a következő, vagyis riasztási szint elrendeléséről.

A riasztási szinten már úgynevezett válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzésére és kezelésére. A bizottság a miniszternek javasol aztán intézkedéseket, de ezen a szinten sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba.

A vészhelyzeti szinten már a piaci intézkedések után sem képes a rendszer kielégíteni a gázkeresletet, úgyhogy nempiaci intézkedéseket kell hozni azért, hogy a védett felhasználóknak mindenképpen legyen gázuk. Védett felhasználónak a lakosság, a szociális otthonok, a kórházak, tehát a nem ipari felhasználók számítanak.

Így fest a lekapcsolási sorrend

Ezek után jön a korlátozás, amit technikailag a rendszerirányítást végző FGSZ Földgázszállító Zrt. vezényel le, de az MEKH hagyja jóvá.

A korlátozási kategóriákat, vagyis a lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti.

  1. Ez alapján először azok a nagy teljesítményű, áramtermelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. Ezeket az erőműveket törvény kötelezi tartalék kőolajkészlet fenntartására.
  2. Innentől jönnek azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználók, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.
  3. Ha mindezek után sincs elég gáz, csak akkor korlátozhatják azokat a nagy fogyasztókat, amelyet élelmiszert állítanak elő: például vágóhidakat-húsüzemeket, tejfeldolgozókat, kenyérféléket előállító felhasználókat.

Ha valamelyik felhasználó nem tartja be a korlátozást, és továbbra is nem engedélyezett célra használja a földgázt, akkor őt le kell kapcsolni, sőt le kell vágni a rendszerről, és a károkért jogi felelősség is terheli.

A magyar kormány lehetséges intézkedéseit is rögzíti a terv. Vészhelyzeti szinten csökkenthető a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is, a szolgáltatók belföldi vállalásai előnyt élveznek. A kabinet a földgáz-vészhelyzet miatt elrendelhet munkaszüneti napot is, korlátozhatja a közintézmények vagy magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét, és e helyiségek, továbbá az irodaházak és állami intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét - derül ki a G7.hu írásából.