A Magyarország földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve nevet viselő dokumentum lényege: az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat, és a következményeket távol tartsa az úgynevezett védett fogyasztóktól, vagyis alapvetően a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól.
A folyamat kulcsintézménye a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium (ez jelenleg a Palkovics László által vezetett Technológiai és Ipari Minisztérium) - írta a portál.
A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény:
- korai előrejelzési szint,
- riasztási szint,
- vészhelyzeti szint. Az első kettőt az MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.
A korai előrejelzési szint akkor hirdethető ki, ha konkrét információkhoz jutunk arról, hogy rövidesen jelentős mértékben romlik a gázellátás (csökken az import). Az első szinthez rendelt intézkedések alapvetően informálási és tájékoztatási kötelezettségeket rögzítenek: a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak, amely ezen információk alapján dönthet a következő, vagyis riasztási szint elrendeléséről.
A riasztási szinten már úgynevezett válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzésére és kezelésére. A bizottság a miniszternek javasol aztán intézkedéseket, de ezen a szinten sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba.
A vészhelyzeti szinten már a piaci intézkedések után sem képes a rendszer kielégíteni a gázkeresletet, úgyhogy nempiaci intézkedéseket kell hozni azért, hogy a védett felhasználóknak mindenképpen legyen gázuk. Védett felhasználónak a lakosság, a szociális otthonok, a kórházak, tehát a nem ipari felhasználók számítanak.
Így fest a lekapcsolási sorrend
Ezek után jön a korlátozás, amit technikailag a rendszerirányítást végző FGSZ Földgázszállító Zrt. vezényel le, de az MEKH hagyja jóvá.
A korlátozási kategóriákat, vagyis a lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti.
- Ez alapján először azok a nagy teljesítményű, áramtermelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. Ezeket az erőműveket törvény kötelezi tartalék kőolajkészlet fenntartására.
- Innentől jönnek azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználók, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.
- Ha mindezek után sincs elég gáz, csak akkor korlátozhatják azokat a nagy fogyasztókat, amelyet élelmiszert állítanak elő: például vágóhidakat-húsüzemeket, tejfeldolgozókat, kenyérféléket előállító felhasználókat.
Ha valamelyik felhasználó nem tartja be a korlátozást, és továbbra is nem engedélyezett célra használja a földgázt, akkor őt le kell kapcsolni, sőt le kell vágni a rendszerről, és a károkért jogi felelősség is terheli.
A magyar kormány lehetséges intézkedéseit is rögzíti a terv. Vészhelyzeti szinten csökkenthető a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is, a szolgáltatók belföldi vállalásai előnyt élveznek. A kabinet a földgáz-vészhelyzet miatt elrendelhet munkaszüneti napot is, korlátozhatja a közintézmények vagy magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét, és e helyiségek, továbbá az irodaházak és állami intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét - derül ki a G7.hu írásából.