A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) már tavasszal riadót fújt, mert 2017-ben háromévi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás. A 2006-2016 közötti összesített globális energiaintenzitás-javulás mértéke a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami rendkívül pozitív eredmény. Azonban még ezt az ütemet is duplázni kell, ha tényleg a párizsi 2015-ös klímaegyezmény elérése a cél. A legújabb tendenciák viszont sajnos épp az ellenkező irányba mozognak. Pedig az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek.

A világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás. Ha az EU tagállamai teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, az IEA korábbi számítási alapján 1,1 százalékkal lenne magasabb a GDP-jük.

Kapcsolódó

Több energiát használunk fel

Az elmúlt három évben növekedésnek indult Magyarország energiafogyasztása is, szemben a 2014-et megelőző évtized csökkenő trendjével. Minden jel arra utal, hogy az eddig indított hazai szakpolitikák nem elegendők, további szakpolitikai intézkedések kidolgozására lesz szükség, ráadásul minél hamarabb.

Az ország legnagyobb energiafelhasználója a lakosság, a teljes primer energiafelhasználás - és a széndioxid-kibocsátás - mintegy harmada a háztartásokhoz kötődik. A MEHI szerint ma egy átlagos háztartás a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítja, ami meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek nagyjából a felében fűtünk.

Szintén elgondolkodtató, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása alig javult, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat.

Aggasztó a levegő minősége

Az energiahatékonyság ösztönzése nemcsak a pénztárcáknak tesz jót, hanem egyben csökkenti az energiafelhasználáshoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátást is. Erre annál is inkább szükség van a szervezet szerint, mert Magyarországon a levegő minősége aggasztó. Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon évente tízezer feletti korai haláleset történik, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. Hazánkban a lakossági fűtés az egyik legnagyobb szennyező, a kisméretű szállópor-kibocsátás 70, a nitrogén-oxid szennyezés közel 20 százalékáért felelős.

Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk - figyelmeztetnek a MEHI szakemberei.

Képünk forrása: Napi.hu/Szabó Dániel