Régiós szinten egész Közép-Kelet-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, és Magyarországnak, valamint a hasonló helyzetben levő uniós tagállamoknak rövid- és középtávon nincs reális lehetősége mellőzni az orosz eredetű földgázforrásokat - véli Horváth Péter János.

A 2009-es gázválság óta Magyarország mindent megtett az energiahordozó beszerzési kockázatainak csökkentésére a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésével, valamint a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésével. Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálják az ellátásbiztonságot – mondta az energiahivatal elnöke.

Kapcsolódó

Biztosított a magyar-szerb gázvezeték kétirányú működése, amely hozzáférést biztosít a dél-kelet-európai hálózatokhoz, emellett üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági készletet raktároz az ország.

Veszünk, a Gazprom is jól jár

Az elnök szerint a szankciók lebegtetése például a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedett tőzsdei gázárak miatt éppen Oroszország bevételeinek növekedéséhez vezetett. Árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai gáztárolókat nem töltötték fel.

Az Európai Bizottságnak a teljes orosz gázfüggőség 2030-ig megszüntetni kívánó tervéről az MTI szerint úgy vélekedett: ambiciózus, de túlzottan optimista, mivel túlbecsüli az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét és a megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait.

Sok a kifogás

A gyors és teljes függetlenedés akadályai között említette, hogy Európának jelenleg nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű, nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég a cseppfolyósított (LNG) energiahordozó visszagázosítását szolgáló terminálból sem. Álláspontja szerint különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok – így Ausztria és Magyarország -, ahol nincs mód úszó terminálok gyors telepítésére, és korlátozott a hozzáférési lehetőségük a más tagállamokban található terminálokhoz is a szállítási útvonalak kapacitásának szűk keresztmetszeti miatt.

Adjon pénzt az EU

A MEKH elnöke arról az uniós javaslatáról is beszélt, amely szerint az EU területén található gáztárolókat 2022-ben legalább 80, később pedig legalább 90 százalékig kötelező lenne feltölteni. Ennek kapcsán a magyar és az európai hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam fogyasztását kell figyelembe venni. Ezzel elkerülhető, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező országok, köztük Magyarország aránytalan terhet viseljenek. Ezen felül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az EU-nak is hozzá kell járulnia – fogalmazta meg a magyar igényt Horváth.

Különben meg vétó

Horváth Péter János szerint Magyarország az orosz energiabehozatalt érintő uniós szankciókat továbbra sem támogatja. A szankciók még azon országok számára is „gazdasági sokkot” okoznának, amelyek képesek az orosz gázt egyéb forrásokból származó energiahordozóval helyettesíteni.