A minisztériumi szakvélemény azt tárgyalja, hogy a magyar kormány mit válaszoljon a tavaly novemberben második fokozatba kapcsolt kötelezettségszegési eljárás során küldött brüsszeli levélre. Brüsszel azt kérte számon a kormányon, hogy a 2011 áprilisában hatályba lépett Szép kártya-rendelet korlátozásai miatt csak néhány nagyobb banki szereplő tudott kibocsátóként a piacra lépni, ezzel viszont Magyarország megsértette a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelvet.
A december 10-ei keltezésű előterjesztés lényegében teljes piacnyitást javasol a kormánynak. Megszüntetnék a rendelet számos megkötését, így a javaslat szerint a kibocsátó számára nem lenne feltétel, hogy legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával rendelkezzen. A külföldi bankoknak pedig nemcsak a leányvállalatai, hanem a fióktelepei is piacra léphetnének, és elegendő lenne, ha megyeszékhelyenként egyetlen ügyfélszolgálattal rendelkeznek, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor minden 35 ezer fősnél nagyobb városban kell lennie Szép kártya-ügyfélszolálatnak. Az NGM ugyanakkor továbbra is fenntartaná, hogy csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ellenőrzött bankok lehessenek kibocsátók.
A rendszert jól ismerő szakértő úgy látja: az eddigi négy kibocsátóval (OTP, MKB, K&H, Erste Bank) szemben elvileg akár 10-20 bank is beléphetne kibocsátóként a piacra, s közülük 5-8 pénzintézet megjelenése akár biztosra is vehető - ismerteti a Népszabadság.
Nemcsak a Szép kártyát vizsgálja az unió, az Erzsébet utalvány miatt is magyarázkodnia kell a kormánynak. A lap információi szerint ennek kapcsán továbbra is köti az ebet a karóhoz a kabinet, azaz Brüsszel rosszallása ellenére sem változtatna az utalványok jogi hátterén, amelyről az EU azt gondolja, sérti a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós elvet.