A kormány az elmúlt években három olyan intézkedést is hozott, amellyel több embert terelt be a munkaerőpiacra - mondta Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a Költségvetési Tanács konferenciáján.

1. 2011 és 2016 között a 15-19 éves, legfeljebb általános iskolát végzettek körében emelkedett legnagyobb mértékben az aktivitás, miután a kormány leszállította a tankötelezettséget,

Kapcsolódó

2. a nyugdíjkorhatár kitolása a 60-64 évesek aktivitását emelte,

3. míg a 30-50 évesek (a legjobb munkavállalói korúak) között a közfoglalkozás emelte a munkaerő-piaci aktivitást, de inkább az alacsony végzettségűek körében.

A gazdaságilag aktívak száma 2017-ben 4,62 millió lesz - a kutatóközpont előrejelzése szerint -, az aktivitási ráta (az aktívak aránya a munkaképes-korú lakossághoz képest) 73,1 százalék lesz a tavalyi 70,1-hez képest.

A foglalkoztatás bővüléséhez szakképzett munkaerő kellene

2018-ban viszont az aktívak száma kis mértékben csökkenni fog, 4,6 millió főre egy közel 73,5 százalékos aktivitási ráta mellett. Ennek demográfiai okai vannak, illetve a közfoglakoztatás csökkenése, amely majd az alacsonyan képzetteket "teszi inaktív státuszba".

A prognózis szerint a foglalkoztatottak számának emelkedése megáll 2018-ban, az idei 4,4 millió fős szinten. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne csökkenne a munkanélküliek száma 195 ezer főre és a munkanélküliségi ráta ne érné el a 4,4 százalékot.

A foglalkoztatottak számának további növekedéséhez az kellene, hogy képzettebbek legyenek a magyarok, mert hiába lesz rengeteg betöltetlen álláshely, egyszerűen nem lesznek képesek azokat betölteni - mondta Varga Júlia.

Hol a legnagyobb a munkaerőhiány?

Tavaly a munkaerőhiány az infokommunikációs ágazatban volt a legmagasabb, mivel az oktatási rendszer nehezen alkalmazkodik az új követelményekhez. Magas a hiány az egészségügyben és a szociális ágazatban is, de itt az alacsony bérek és a folyamatos elvándorlás okoz problémát.

A munkaerőhiányt a vállalatok az elmúlt években azzal orvosolták, hogy többet fizettek a pályakezdőknek és a részmunkaidőseknek. Ugyancsak nőttek a bérek a fiatalokat alkalmazó cégeknél, illetve a minimálbér és a bérminimum emelése is megtette pozitív hatását. Emellett csökkentek az ágazatok közti bérkülönbségek is.

A kutatóközpont ugyanakkor nem talált az átlagnál nagyobb béremelkedést az ország nyugati határán. Érdekes az is, hogy a szakmunkások kereseti előnye a szakiskolát vagy általánost végzettekkel szemben csökkent, és az érettségizettekkel szemben nőtt. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem lehet olyan súlyos a szakmunkások hiánya (legalábbis a bérekben nem jelenik meg) - mondta a szakember.