Kordás László elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni.

A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét. A hétfői VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője támogatta.

A munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. Emellett az oldal nem tudja támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A szakszervezetek eredeti követelése a minimálbér 114 500 forintra, a szakmunkás-bérminimum pedig 133 ezer forintra emeléséről, a legutóbbi, múlt keddi ajánlatuk előbbi 112 ezer, utóbbi 131 ezer forintra növeléséről szólt. A munkáltatói oldal azonban legutóbb minimálbérnek bruttó 110 ezer, a szakmunkás-bérminimumnak pedig bruttó 128 ezer forintot ajánlott. Akkor nem sikerült közelíteni az álláspontokat - írta a Magyar Idők.