Foglalkoztatás:

2018. január-márciusban az egy évvel korábbihoz képest:

Kapcsolódó

  • A foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal magasabb, 4 millió 435 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 125 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 42 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezer fővel csökkent.
  • A foglalkoztatottak közül 4 millió 382 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,7 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 százalékkal, 2 millió 399 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 2,0 százalékponttal, 75,8 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (a mintavételi hibahatáron belül) 1 millió 984 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 61,6 százalékra nőtt.
  • A fiatal (15-24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 13 ezer fővel, 286 ezerre, a foglalkoztatási ráta pedig 27,7 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,1 százalékponttal, 83,9 százalékra, utóbbiaké 3,6 százalékponttal, 53,6 százalékra nőtt.
  • A 20-64 éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,8 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,7, a nőknél 66,1 százalék.
  • A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében egy régió kivételével emelkedett, a legjelentősebben, 3,7 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon. Budapest régióban a csökkenés mintavételi hibahatáron belüli, 0,5 százalékpontos volt. A foglalkoztatási ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (73,5 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (62,3 százalék).

Munkanélküliség

2018. január-márciusban az egy évvel korábbihoz képest:

  • A 15-74 éves férfiak körében 21 ezer fővel, 88 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött.
  • A 15-24 évesek munkanélkülisége a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk 33 ezer fő, míg munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékos volt. A munkanélküliek közel egyötöde került ki ebből a korcsoportból. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra, az utóbbiaké 1,8 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent.
  • A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapra csökkent, a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
  • A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és Budapest régióban kismértékben növekedett, a változások azonban mintavételi hibahatáron belüliek voltak. Az ország többi részén mérséklődött a munkanélküliség, jelentős változás Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön következett be. A ráta mindkét régióban 1,9 százalékponttal csökkent, de az országos átlagnál még így is magasabb, 4,9, illetve 6,6 százalék volt. A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,9 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,8 százalék).

2018. március végén az egy évvel korábbihoz képest:

  • A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 18,9 százalékkal, 285 ezer főre csökkent.