Magyarországon 2019 és 2021 között a méhnyakrákszűrés és az emlővizsgálatok esetében a céllakosság lefedettsége 60-70 százalék - így fogalmazott válaszlevelében Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a parlament honlapján olvasható válaszában. Vadai Ágnes azt kérdezte a minisztertől, hogy 2022-ben a lakosság hány százaléka vett részt rákszűrésen, erre azonban nem kapott választ.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben százezer lakosra 151 mellrákos, 2020-ban 145, 2019-ben pedig százezer lakosra 162 emlődaganatos eset jutott. A betegek tavalyi évi visszaesésének a hátterében az állhat, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány kitörésekor júliustól szeptemberig jelentősen, 68 százalékkal csökkent a mammográfiás vizsgálatok száma a korábban megszokotthoz képest. 2020 őszétől 2021 tavaszáig tartó időszakban, a második és harmadik járványhullámban 20-35 százalékkal maradtak el a vizsgálatok a korábbiaktól - derül ki egy magyar kutatás adataiból.

Az elemzés kiemeli:

Magyarországon a szervezett szűrést a koronavírus-járvány miatt kétszer függesztették fel, először az első hullámban 2,5 hónapra 2020. március 15. és 2020. június 1. között, másodszor pedig sokkal rövidebb ideig 2021. április 9. és április 29. között.

A szűrővizsgálatokat továbbra is kevesen veszik igénybe, jelenleg évente mintegy 70-80 ezerrel kevesebb emlőszűrés történik, mint a koronavírus-járványt megelőző időben. 

A pandémiát megelőző évben 2019-ben a 45‒65 éves nők valamivel több mint egyharmada ment el mammográfiás vizsgálatra, ami még a 2009-es értéknél is alacsonyabb

- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Iskolai végzettség szerint a nyolc általánost végzett nők 12,1 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 26,2 százaléka járt mellrákszűrésen. Méhnyakrákszűrésre a diplomás nők fele, a nyolc általánost végzetteknek pedig csupán ötöde ment el.

A férfiak még inkább nem foglalkoznak az egészségükkel, az általános iskolát végzett férfiak valamivel több mint hat százaléka volt 2019-ben prosztata vizsgálaton, a diplomás férfiaknak pedig 18 százaléka ment el szűrésre.

Bár 2009-hez képest az évente javasolt méhnyakrákszűrésen való részvételi arány a 15 éves és afeletti nők körében növekvő tendenciát mutat, de még mindig a nők alig több mint harmada jár rendszeresen nőgyógyászhoz rákszűrésre. A Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott vizsgálat háromévente biztosított a 25–65 éves nők számára.

A KSH adatai szerint méhnyakrákszűrésre sokkal gyakrabban mennek magánrendelőbe a nők, mint a mammográfiás vizsgálatra. Az összes valaha nőgyógyászati vizsgálaton átesett 25–64 éves nők 37 százaléka, a három éven belül vizsgálaton részt vett nők 41 százaléka magánorvosnál járt, amikor legutóbb nőgyógyászati rákszűrésen volt. 

A méhnyakrákszűrésen résztvevők aránya:

  • 2009-ben az érintett korosztály 68 százaléka,
  • 2014-ben 75 százaléka,
  • 2019-ben pedig a nők 77 százaléka vett részt méhnyakrákszűrésen a felvételt megelőző három éven belül.

A férfiak alig járnak szűrésre

Magyarországon évente körülbelül öt-hatezer új emlőrákos beteget regisztrálnak és nagyjából kétezren bele is halnak a betegségbe. Az emlőrák a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és négy-ötezer nő hal meg emiatt. A prosztatarák a magyar férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy négyezer friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és 1400-1600 férfi veszíti életét a betegség miatt. Prosztatarákszűrésen 2019-ben az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde vett részt, holott az minden 50 év feletti férfinak évente javasolt.

2018-ban indult el a szervezett vastag- és végbélszűrés (vastagbélszűrés) Magyarországon 50-70 év közöttieknek kétévenkénti gyakorisággal. A KSH adatai szerint 2019-ben a lakosság 7 százaléka vett részt székletvizsgálaton, magánorvosnál pedig 13 százalék vett részt ilyen szűrésen. 

Székletvérvizsgálatra az 50–69 éveseket hívják, akiknek mindössze 11 százaléka élt a felajánlott szűrés lehetőségével, 19 százalék 3 éven belül járt ilyen vizsgálaton. 

2025-ig jelentős változást akar az EU

Az Európai Unió (EU) az európai rákellenes terv keretében azt javasolja a tagállamoknak, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre jogosult népesség 90 százaléka vegyen részt a szűrővizsgálatokon. Az új ajánlás kiterjeszti a szervezett rákszűrést a tüdőrákra, a prosztatarákra és bizonyos körülmények között a gyomorrákra is. Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnöke szerint a rák az egészségügy egyik prioritása, mivel a koronavírus-járvány miatt sokan nem jártak szűrővizsgálatra. Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos szerint 2020-ban az EU-ban a becslések szerint 2,7 millió embernél diagnosztizáltak rákot, több mint 1,3 millió ember pedig életét is vesztette a betegség miatt. Az új ajánlások végrehajtásához 38,5 millió euró áll rendelkezésre „az EU az egészségért” program keretében, illetve 60 millió euró a Horizont Európa projekt keretében. És emellett a bizottság 2023-ban újabb finanszírozást is fog javasolni a rákszűrésre az európai regionális, kohéziós és szociális alapokból is.