A magyar háztartások nettó vagyona 15,6 millió forint volt 2014-ben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban publikált kiadványából.
A vagyon legnagyobb részét az úgynevezett reáleszközök adták, amelybe az ingatlanok, a járművek, az értéktárgyak és a vállalkozások tartoztak. Az ingatlan jelentette és jelenti ma is a legnagyobb értéket, átlagosan 11,3 millió forintot. A szórás regionálisan igen nagy: Közép-Magyarországon az átlag 17,5 millió forint, a keleti országrészben 7,8 millió. A háztartások csaknem negyedének van második ingatlanja is.
Járműve a családok 51 százalékának van. Ezen belül 80 százalékuknak egy, 17 százalékuknak kettő, 3 százalékuknak kettőnél több autója volt. A céges kocsik nem számítottak bele a felvételbe. A személyautók 1,1 millió forintot átlagos értéket képviseltek.
Jelentős értékű vagyontárgya csak a háztartások 4,5 százalékának volt a felvételkor, ezek átlagos értéke 1,8 millió forint volt. Hogy mi számít vagyontárgynak, azt a válaszadók maguk dönthették el.
Az adatok alapján valamilyen vállalkozása a háztartások 12 százalékának volt, ezek átlagos értéke 13,8 millió forint.
A vagyontárgyak mellett a családok pénzeszközeit is felmérték. A háztartások folyószámláján átlagosan mintegy 400 ezer forint, betétszámlájukon 890 ezer forint volt. A különféle befektetések - amelyekkel a családok 53 százaléka rendelkezett - 2,5 millió forintot tettek ki átlagosan. Az utóbbit részben magyarázza, hogy amikor a felmérés készült, még a bankbetét kedveltebb megtakarítási formának számított, mint manapság.
Kötelezettségek is bőven voltak
A vagyontárgyak és a megtakarítások mellett a KSH a kötelezettségeket is számba vette. Eszerint 2014 októberében a háztartások 37 százalékának volt adóssága, egy háztartásra vetítve 1,4 millió forint volt ezt az összeg.
| Összesen (ezer milliárd forint) | Egy háztartásra (millió forint) | |
| Reáleszköz | 58,3 | 14,1 |
| Pénzügyi eszköz | 11,8 | 2,9 |
| Bruttó vagyon | 70,0 | 17,0 |
| Kötelezettség | 5,9 | 1,4 |
| Nettó vagyon | 64,1 | 15,6 |
| Forrás: KSH | ||
Az összes magyarországi háztartás bruttó vagyona 70 ezer milliárd forintot tett ki 2014-ben, ebből vonta le a KSH a teljes 5,9 ezer milliárdos kötelezettségállományt, így a nettó vagyon 64,1 milliárd forintot tett ki. Ezt egy háztartásra vetítve 15,6 milliós összeg.
A legvagyonosabb háztartások Közép-Magyarországon, azon belül is a fővárosban éltek 2014-ben. Ebben a régióban a háztartások átlagos nettó vagyona 26,1 millió forintot tett ki, az országos átlag másfélszeresét. A régión belül Budapest 27,9 milliót ért el a számítás szerint. A legszegényebb régió, Észak-Alföld háztartásai átlagosan 10,4 millió forintos vagyonnal, a budapesti harmadával rendelkeztek.
A háztartások vagyoni helyzetét nagyban függ attól, hogy nevelnek-e gyereket, és ha igen, akkor hányat. A gyermektelen háztartások átlagos vagyona 14,3 millió forintot tett ki, a gyermekeseké 19,3 millió forintot. A gyermekesek a nagyobb átlagos taglétszám miatt az egy főre jutó vagyonban elmaradtak a gyermektelen háztartásoktól: a gyermekeseknél az egy főre jutó átlagos vagyon 4,9 millió forint, a gyerekteleneknél 7,9 millió forint volt. Mind háztartási, mind személyi szinten a leghátrányosabb helyzetben az egy gyereket egyedül nevelő szülő élt, az egy felnőtt, egy gyerek típusú háztartásban az egy főre jutó átlagos vagyon 3,5 millió forint volt a kérdezéskor.
Alig van középosztály
Aggasztó jelenségre hívta fel a figyelmet korábban az ILO is. Kutatásukban arra világítottak rá, hogy egyre több közepes jövedelmű család kerül a mediánjövedelmi szintek alá, a fiataloknak pedig egyre nehezebb a középosztálybeli státusukat megtartani.
Magyarországgal kapcsolatban azt írták, hogy a középosztály nem is nevezhető valójában középosztálynak. Ugyanis a középosztály szó jelentése azt is jelentené, hogy az e csoportba tartozó személynek biztosított a megfelelő lakhatása, a földrajzi mobilitás lehetősége (van autója), vannak megfelelő tartalékok (vagy biztosítás) az idősebb korra, amikor már gyengébb az egészsége és alacsonyabb a munkabírása, biztosítani tudja a rendszeres kikapcsolódást saját magának és a családjának, nem okoz gondot a gyerekei iskoláztatásának finanszírozása, illetve egy váratlan élethelyzeti sokk esetén biztosítani tudja magának erre az átmeneti időszakra a megélhetéséhez szükséges jövedelmet anélkül, hogy elveszítené a középosztálybeli státusát.