A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal emelte. Az államháztartás nettó tartozása 23 379 milliárd forintot, a GDP 69,4 százalékát tette ki 2015 végén.
Az államháztartás hiánya 633 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt az elmúlt évben. A tavalyi negyedik negyedévében az államháztartás deficitje a negyedéves GDP 3,8 százalékát tette ki, 348 milliárd forintra rúgott.
A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP mínusz 1,9 százalékát (-633 milliárd forint) , a háztartásoké a GDP 7,9 százalékát (2665 milliárd forint) tette ki 2015-ben. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 3,7 százaléka, a külföld nettó finanszírozási képessége a GDP mínusz 7,7 százaléka volt ugyanebben az időszakban.
Volt év végi finomhangolás
A tavalyi negyedik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP mínusz 3,8 százalékát tette ki (-348 milliárd forint). A negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 240 milliárd forint volt. Kiugró mértékben csökkent a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, amit nagyrészt a jelentős mértékű állampapír-lejárat és visszavásárlás indokolt. Az egyéb pénzügyi eszközöknél nőtt az EU-val szembeni követelés, és megnövekedtek a rövid lejáratra nyújtott hitelek is. Csökkentek viszont a központi kormányzat vállalatokkal szembeni adókövetelései, és kisebb mértékű részvényeladás is történt.
A kötelezettségek közül tranzakcióból fakadóan jelentősen csökkent az értékpapírok állománya. A hiteleknél folytatódott a hosszú lejáratú hitelek törlesztése, mértéke azonban elmaradt a korábbi negyedévekétől. Az egyéb kötelezettségek esetében elsősorban a szállítói tartozások és a munkabér-kötelezettségek csökkentek jelentősen.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 98 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, ezzel párhuzamosan csökkentek adójellegű tartozásai. Egyéb pénzügyi eszközeikben és kötelezettségeikben nem történt érdemi elmozdulás.
A tb-alapok nettó finanszírozási igénye 10 milliárd forint volt. Eszközeik közül csökkentek a központi kormányzatnál tartott betéteik, és növekedtek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik. Kötelezettségeiknél növekedett a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány.
Egyre több a készpénz
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2015-ben a GDP 7,9 százalékát (2665 milliárd forint), a negyedik negyedévében a negyedéves GDP 6,4 százalékát (594 milliárd forint) tette ki. A nettó pénzügyi megtakarítás alakulását a pénzügyi eszközök bővülése határozta meg, a tartozások állománya tranzakcióból adódóan csupán kis mértékben változott.
A negyedik negyedévben a háztartások pénzügyi eszközei közül legnagyobb mértékben a folyószámlabetétek és a készpénz állománya emelkedett. Ez összefügg az év végét általában jellemző magasabb jövedelemkiáramlással, illetve a munkanap-áthelyezések miatt a január első napjaiban esedékes bérfizetések egy részének decemberre történő előre hozatalával - véli az MNB.
A háztartások tovább növelték állampapír megtakarításaikat, mely döntően a rövid lejáratú papírokat érintette. Ebben a negyedévben a befektetési jegyek állománya is emelkedett tranzakcióból adódóan, bár a pénzpiaci alapokba történt befektetések csökkentek, ezt ellensúlyozta a nem pénzpiaci alapok iránti kereslet növekedése. A hitelintézeti kötvények esetében továbbra is a nettó eladás a jellemző, és csökkent a tőzsdei részvény portfólió is.
Folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés volt a jellemző. Novemberben megkezdődött a jelzáloghiteleken kívüli fogyasztói devizahitelek forintosítása, mely a hiteltartozások devizanem szerinti összetételének további átrendeződését eredményezte. Év végén a háztartások hiteltartozásának döntő hányada már forintban állt fenn, a devizahitelek aránya mintegy 2 százalékra csökkent.