Magyarországon az egyes háztartások saját jövedelmi helyzetére vonatkozó szubjektív megítélése nem változott az előző két évhez képest: 2013-ban a háztartások országosan 120 ezer forint összegű egy főre jutó havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, 71 ezer forintot a nagyon szűköshöz, valamint 214 ezer forintot a nagyon jóhoz - derül ki a KSH most publikált elemzéséből.
A szegényeknek kevesebb is elég a boldogsághoz
A háztartás-statisztikai felmérés során a háztartások nyilatkoznak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a különböző szintű életszínvonalhoz. A tapasztalatok szerint az elvárt jövedelem mértéke szoros kapcsolatban áll a tényleges jövedelmi helyzettel, azaz a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos vagy akár nagyon jó színvonalon tudnának élni, míg a gazdagabbak a hasonló szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek.A legfelső jövedelmi ötödben élők havi 162 ezer forintot társítottak az átlagos színvonalhoz, és 293 ezret a nagyon jóhoz, míg a legszegényebb réteg 78 ezer forintot tartott szükségesnek az átlagos és 138 ezret a nagyon jó megélhetési szinthez. A KSH által számolt átlagember - akit a középső kvintilis tagjaként lehet azonosítani - havi 66 ezer forintból nagyon szűkösen jön csak ki, míg 147 ezerből már jól,197 ezer forintból már nagyon jól tudna élni.
| Megnevezés | Ötödök | Mindösszesen | ||||
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | ||
| Megélhetési szint: | ||||||
| nagyon szűkös | 43 | 54 | 66 | 78 | 98 | 71 |
| szűkös | 58 | 71 | 85 | 100 | 125 | 92 |
| átlagos | 78 | 94 | 111 | 130 | 162 | 120 |
| jó | 103 | 125 | 147 | 171 | 214 | 159 |
| nagyon jó | 138 | 168 | 197 | 228 | 293 | 214 |
| Forrás: KSH | ||||||
A szubjektív vélemények regionális szinten is jelentősen eltértek: Budapesten az átlagos szinthez havi 150 ezer forintot (az előző évi 149 ezerrel szemben) tartanának szükségesnek, míg az Észak-Alföldön ugyanehhez csupán 106 ezer, a Dél-Alföldön 112 ezer, a Nyugat-Dunántúlon pedig 115 ezer forintot, míg a Közép-Dunántúlon 123 ezret. Nagy szóródást mutat a jövedelemelvárás aszerint is, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban vagy sem, amiben a nagyobb gyermekszámú háztartások méretgazdaságossága is szerepet játszik: a gyermek nélküliek az átlagos szinthez 137 ezer forintot társítottak, míg a gyermekesek 81 ezer forintot, azon belül is a három- és többgyermekesek csupán 60 ezer forintot fejenként.
És mennyi jön össze a valóságban?
A KSH összesítése szerint a magyarországi háztartásokban 2012-ben az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás éves, átlagos értéke 816 ezer forint, azaz havonta 68 ezer forint szemben az előző évi 791 ezer, illetve 65,9 ezer forinttal), ez reálértéken 2,4 százalékos csökenést jelentett mutat 2011-hez képest, így az évek óta tartó kiadáscsökkenés a 2011-es megállás után újra folytatódott. (A folyó áras növekedés ugyanis 3,2 százalék volt, ám a fogyasztó árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek.)
A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is a lakásfenntartás és a háztartási energia volt, e célra fejenként évi 207 ezer forintot fordítottak, a 2011-es 198 ezer forint után . Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a magyarországi háztartások 2012 egészében fejenként 188 ezer forintot adtak ki, ez reálértéken csaknem kétszázalékos csökkenést jelentett a múlt évben. A további főbb tételek közül közlekedésre és szállításra fejelenként 97 ezer forintot költöttek, ez reálértéken mintegy kétszázalékos emelkedés. Tavaly stagnáltak a kulturális kiadások, míg kismértékben nőttek az egészségügyre, a vendéglátásra, továbbá az oktatásra fordított összegek.