Ennyit költ külföldi iskolákra a magyar állam - lesz-e Londonban magyar iskola?

A határon túli köznevelésre a magyar állam évente mintegy 250-300 millió forintot, míg a felsőoktatásra közel 600 milliót költ. A pénzek számtalan célra mennek: többek közt jut maguknak az oktatási intézményeknek a működésére, táborok rendezésére, tanulmányi versenyekre, a hallgatói önkormányzatok támogatására, de arra is van példa, hogy a délvidéken élő magyarok magyarországi támogatásból készülnek fel a szerb szaknyelvi vizsgára. (A konkrét támogatásokkal, illetve a 2015-ben elköltött összes forrással a cikk második felében foglalkozunk.)

A közel egymilliárd forint elköltése során fontos kritérium, hogy nem kapnak támogatást a nem magyar nyelvű, vagy nem a magyar közösségek érdekét szolgáló oktatási intézményeknek. Ennek megfelelően pedig egyelőre csak a Kárpát-medencébe áramlanak ezek a pénzek. Bár lehet, nem sokáig.

"A diaszpóra gyökeres átalakuláson megy át, amire még nem nagyon reagált a magyar oktatáspolitika" - ismerte el lapunknak Maruzsa Zoltán. London, München, Brüsszel, Bécs mind olyan város, ahol tízezrek élnek honfitársaink közül, ám magyar tanítási nyelvű iskola nincs. Márpedig hiába lakik Bécsben ma már több magyar, mint Kassán, a közgondolkodás mégis azt tartja evidensnek, hogy utóbbiban van a magyar állam által is támogatott iskola, míg előbbiben nincs - vélte az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa.

Maruzsa szerint érdemes azon elgondolkodni, hogy Nyugat-Európa olyan nagyvárosaiban, ahol biztosan tudjuk, hogy 5-20 év múlva is lesz jelentős magyar diaszpóra, támogasson-e az állam a nemzeti tudatot is erősítő oktatási intézményeket. A kérdésre, hogy amennyiben a londoni magyarok bejelentkeznének egy iskola ötletével, Maruzsa elmondta, hogy egy jó koncepció esetén akár működhetne is a dolog, ám a végleges döntéshez alapos megfontolás szükséges. Részletes adatok kellenek például arról, hogy hány magyar diákot, milyen körülmények között, hogyan tanítanának, de az EMMI a kérelmező hátterét, stabilitását is megvizsgálná. A végleges döntés viszont nemcsak a szakmai megfelelésen múlik, hiszen a külhoni oktatásra fordított összeg nagysága évek óta viszonylag állandó, így leginkább a felszabaduló, államhoz visszakerülő pénzekből lehet új projekteket támogatni. Maruzsa ugyanakkor hozzátette, hogy kiemelt fontosságú ügyekben kormánydöntés kérhető a forrás biztosítása érdekében.

A támogatások visszafizetése viszonylag ritka, mert bár az EMMI szakértői az összes támogatott nagyjából 10 százalékát ellenőrzik, általában kevés szabálytalanságra bukkannak. Vissza, azaz a magyar állam felé általában akkor szokott pénz folyni, amikor valaki meggondolta magát és utolsó pillanatban visszavonta a pályázatát, vagy akár rosszul számolta el a költségeket. "Ezek főleg figyelmetlenségek, igen ritka a szándékos csalás, mivel többnyire visszatérő kedvezményezetteink vannak, akik valószínűleg jövőre is szeretnének támogatást kapni" - magyarázta a miniszteri biztos, így egyszer sem fordult elő olyan eset, hogy a teljes összeget vissza kellett volna utalni, vagy például felszívódott volna a támogatott szervezet.

Mire ment a pénz 2015-ben?

A határon túli szervezeteket számos jogcímen támogatta a magyar állam 2015-ben, az egyik legfontosabb a határon túli pedagógus szervezetek támogatása. "Ez egy meghívásos pályázat, melynek oka, hogy pályázat hosszú évek óta változatlan tartalommal indul, amelyre ráadásul a szervezetek nagyon számítanak- magyarázta Maruzsa, aki egyből hozzátette: amennyiben alakulna egy új pedagógus szövetség, annak is lenne esélye bekerülni a kedvezményezettek közé - természetesen a megfelelő ellenőrzések után.

Jól látható, hogy a pedagógus szervezetek összességében 60 milliót kaptak működési támogatásra, és 40 milliót nyári akadémiák megrendezésére, ám az egyes országokban található szövetségek és egyesületek támogatási összege jelentősen eltér egymástól. Ennek viszonylag egyszerű magyarázata van: amíg például a Délvidéken több szakmai szerveződés is található, addig Romániában egy nagy összefogó ernyőszervezet működik.

És hogy miért ezen szervezeteket és nem konkrét intézményeket támogatnak? "Mert az egy másik állam által fenntartott állami intézmény, így sokkal nehezebb ellenőrizni, hogy valóban a megfelelő célra ment-e a támogatás. Olyan is előfordult, hogy az állam zárolta az adott oktatási intézmény számláját, így összességében egyszerűbb az iskola alapítványát, a pedagógus szövetségeket támogatni, akik átforgatják ezen összegeket a megfelelő iskoláknak" - magyarázta Maruzsa. Szerinte egyébként ebben semmi meglepő nincs, hiszen ennek Magyarországon is megvan a kultúrája, elég csak azokra az iskolai, kórházi alapítványokra gondolni, ahol például az egy százalékos felajánlásokat gyűjtik.

Állami támogatásból 16 millió forint jut az úgynevezett tematikus szaktáborokra, melyek főleg az olyan nyári táborozást fedik le, ahol anyanyelvi, identitást erősítő programok vannak. A pénzt 58 nyertes között osztották szét tavaly, így jellemzően pár százezres támogatásokról van szó, a legmagasabb megítélt összeg például 400 ezer forint volt. Ennek oka, hogy sokszor ezen táborok a helyi állam támogatását is élvezik, így Magyarország egyfajta kiegészítő támogatást nyújt - mondta Maruzsa. Ráadásul, hogy még olcsóbb legyen a táborozás, előfordul, hogy hétfőtől péntekig az iskolában vannak a gyerekek, ahol ebédet és egész napos elfoglaltságot kapnak. Nem olyan meglepő ez, itthon a KLIK is sok esetben így táboroztat. A pénzből 2015-ben jutott többek közt egy vándortábor közben zajló rendhagyó történelemoktatásra, olvasó- és faragótáborra, sőt egy őszi szablyavívó táborra is. Az összes ilyen célú támogatást ide kattintva érheti el.

Összesen 20 millió forint jutott az identitást erősítő programok támogatására, ami főképp nyelvi táborokat jelent. "A kiírás viszonylag széles körű, azaz sokféle támogatandó program belefért, a lényeg az volt, hogy a helyi ötletgazdákra volt bízva, hogy magyarság ismereti, néprajzi, vagy történelmi témában szerveznek-e programokat" - mondta Maruzsa. A 60, előzőhöz hasonlóan pár százezer forintot elnyerő nyertes felsorolása itt látható.

Diaszpórában megrendezett anyanyelvi táborok címmel viszont mindössze hárman nyertek: a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 1,4 millió forintot a 19. Svédországi Anyanyelvi táborra, a cseh Iglice Egylet 400 ezret egy erdei táborra, illetve az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége is nyert 200 ezer forintot egy alkotótáborra.

Valamivel több mint tízszer annyi pénzt, 20,5 millió forintot osztottak ki 47 nyertes között (a teljes listáért kattintson!) a szórványban folyó oktatás támogatására. A pedagógusok évközi továbbképzésére 21 millió forintot szántak 2015-ben, a 13 nyertes nagyjából megegyezik a fentebb említett pedagógus szervezetekkel. Tanulmányi versenyek támogatására 19,5 millió forintot jutott, a 74 kedvezményezett pedig ebből többek közt népéneklési vetélkedőt, anyanyelvápolók szemléjét, mesevetélkedőt és csendélet festő versenyt is rendezett. Maruzsa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár "nem szokás más nyelven pályázni, a kétnyelvű megmérettetéssel nem lenne baja a magyar államnak."

Tankönyvtámogatásra összesen 20 millió forint jutott 2015-ben. Van olyan ország is, amely tiltja a külföldi tankönyveket, ám ha előtte egyeztetik azokat a helyi tankönyvkiadóval, akiknek meg is engedik, hogy ők nyomtassák őket, akkor működhet az együttműködés. "Ráadásul egyre több az online tananyag, a Nemzeti Köznevelési Portál is streamel videókat, így egyre több lehetőségünk van a megfelelő oktatási anyag eljuttatására a külhoni magyarokhoz" - mondta a miniszteri biztos.

Évente mintegy 80 millió forintot költenek el egyedi támogatásokra, amiből ugyanúgy jut egy beázás megjavítására, mint a kétoldalú együttműködésekre, melynek keretében Magyarországon képzik tovább az oktató tanárokat. Ezekről minden esetben az oktatási államtitkár, Palkovics László dönt.

A felsőoktatásra is jut pénz, egyrészt a hallgatói önkormányzatok (HÖK) támogatására évi mintegy 20-25 millió forintot szánnak. "A nagy állami egyetemeken a magyar nyelvű képzések hallgatói sokszor nincsenek elegendően, hogy a HÖK valóban magyar HÖK legyen. A tőlünk kapott pénzből azonban tudnak hallgatói szervezeteket alapítani, ami rendkívül fontos közösségépítési elem és segíthet abban is, hogy olyan vezetőket termeljen ki, akik a jövőben a magyar ügyeket segíthetik az anyaországon kívül" - adott magyarázatot a támogatási formára Maruzsa.

Ennél sokkal nagyobb összeg, több mint félmilliárd forint megy a külhoni felsőoktatási intézmények támogatására. A felsőoktatásban rengeteg célt támogatnak (lásd alább), például a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve finanszírozzák Csíkszeredán a gödöllői Szent István Egyetem kihelyezett agrárképzését. "Volt, amikor az FM-nek nem volt elég kerete erre a célra, így megkért minket az együttműködésre, mi pedig örömmel segítettünk és támogatjuk a magyar agrárium fejlődését határon túl is" - mondta ezzel kapcsolatban Maruzsa.

A legnagyobb támogatást, több mint 150 millió forintot egyébként a Balassi Intézet kapta tavaly, ők ebből a pénzből magyar diákokat, hallgatókat támogattak ösztöndíjak formájában. Támogatják a komáromi Selye János Egyetemet is, mégpedig azért, mert az intézetnek van Magyarországon is felszívó ereje, több mint 200 magyar állampolgár tanul most is ott. "Aki például Tatabányán él, az itthon nagyobb létszámban Győrbe vagy Budapestre jár tanulni, nekik kínál alternatívát a komáromi egyetem, ami igencsak örvendetes" - magyarázta Maruzsa.

Jut pénz a Délvidékre is, ahol a magyar állam Szabadkán, Zentán és Zomborban szeretne oktatási konzultációs központokat létrehozni. Így Zentán már létrejött egy agrárkampusz, Szabadkán négy újabb képzést terveznek a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve, itt jelenleg a képzési helyszín fejlesztésénél tart az ügy. Ezen felül a Pécsi Tudományegyetem is tervez együttműködést egészségtudományi képzésekben. "Jelenleg, aki magyar nyelvű felsőoktatásban akar részesülni Szerbiában, annak kevés lehetősége van: elmehet tanítónak, óvónőnek. Ezen kívánunk változtatni, így pedig kisebb lesz a magyarországi egyetemek elszívó ereje is" - mondta Maruzsa, aki egyből hozzátette, hogy a konzultációs központokban például szerb nyelvi képzésre is sor fog kerülni, hiszen az a cél, hogy az érintett hallgatók minél jobban elhelyezkedhessenek a szerb munkaerőpiacon.