A 2012-es bevallások alapján Magyarországon a munkáltatók összesen 102,8 milliárd forint úgynevezett egyes meghatározott juttatást, valamint 281,2 milliárd forint béren kívüli juttatást adtak. Ezek alapján 2013-ban 110 milliárd forintra tehető a juttatások adóelőnye a munkabérhez képest, azt feltételezve, hogy a munkáltatók a teljes munkáltatói költségen nem változtatnak. Ebből a Széchenyi pihenő (Szép) kártya adóelőnye 2013-ban 22 milliárd forint, az Erzsébet-utalvány adóelőnye 2013-ban 27,7 milliárd forint - adott becslést ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Garai István Levente MSZP-s országgyűlési képviselő írásos kérdésére adott válaszából.
A tárcavezető szerint a béren kívüli juttatások adójogi kategóriája a gazdaságpolitika fontos eszközcsoportját jelenti. Ez az adójogi kedvezményezés legalább háromféle közösségi cél eléréséhez járulhat hozzá:
- közvetetten, bizonyos jól körülhatárolt iparágakban teremt addicionális keresletet (gazdaságfejlesztési cél)
- a magánszemély adott fogyasztási javakhoz való hozzájutását segítik (szociálpolitikai cél)
- a magánszemély öngondoskodásának ösztönzésével a juttatásukon keresztül a társadalmilag előnyös javak fogyasztás serkenthető, az állam terhei csökkenthetők (öngondoskodás ösztönzése).
A családi adókedvezmény és a célzott szociális hozzájárulási adó kedvezmények figyelembe vétele nélkül 2013-ban a béren kívüli juttatások adóelőnye a munkabérrel szemben a teljes munkáltatói költség arányában 22,7 százalék, míg az egyes meghatározott juttatások esetében ez az arány 15,2 százalék.
A béren kívüli juttatások közé tartozik az Erzsébet-utalvány és a Szép kártya, továbbá az iskolakezdési támogatás, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás. Az Erzsébet-utalványt béren kívüli juttatásként eddig több mint 1,8 millió munkavállaló választotta Magyarországon. Az utalvány 2012-ben mintegy 90 milliárd forint értékben került forgaloma. A gazdaságfejlesztési célú béren kívüli juttatásokat alapvetően a Szép kártya foglalja rendszerbe. Alszámlájától függően kulturális, szociális vagy egészségvédelmi célokat is szolgál. Tavaly a kártyára feltöltött összeg összesen 71,7 milliárd forint volt, ebből 17,8 milliárd forintot töltöttek fel a szálláshely alszámlára, 43,2 milliárdot a vendéglátás alszámlára és 10,7 milliárdot a szabadidő alszámlára. Az iskolakezdési támogatás családtámogatási eszköz, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás az öngondoskodást célozza - sorolta a miniszter.
| Elfogadóhelyek száma (darab) | 41 723 |
| Szerződött munkáltatók száma (darab) | 19 457 |
| Feltöltött kártyával rendelkezők száma (darab) | 800 808 |
| Társkártyák száma (darab) | 18 830 |
| Kártyára feltöltött összeg összesen (millió Ft) | 79 017,1 |
| - ebből szálláshely alszámla (millió Ft) | 19 247,5 |
| - vendéglátás alszámla (millió Ft) | 47 954,8 |
| - szabadidő alszámlára feltöltött összeg ( millió Ft) | 11 814,7 |
| Kártyával fizetett összeg összesen (millió Ft) | 51 261,4 |
| - ebből szálláshely alszámláról (millió Ft) | 11 139,1 |
| - vendéglátás alszámláról (millió Ft) | 34 031,5 |
| - szabadidő alszámláról (millió Ft) | 6 090,7 |
| Forrás: NGM | |