Ennyivel nőtt a kórházak tartozása áprilisban

Az átlagos, havi 3-5 milliárdos növekedéssel szemben március végéről áprilisra csupán 1,7 milliárddal nőtt tartozás, részben annak köszönhetően, hogy a gyógyító megelőző ellátásban részt vevő egyetemek közül a legnagyobb adósoknál az adatok szerint jelentősen csökkent az állomány, részben valószínűleg annak, hogy mióta az adósságkonszolidáció napirendre került, az intézmények lényegben leállították a beszállítók kifizetését. Az oktatási intézményeken kívül más nemigen büszkélkedhet hasonló nagyságrendű, vagy arányú adósságcsökkenéssel, ami arra utal, hogy nem a kórházak gazdálkodása vált egyszeriben hatékonyabbá, hanem az egyetemi működést biztosító forrásokat csoportosíthatták át valamiféleképpen.

A Debreceni Egyetemen 212 millióval 4,4 milliárdra, a Pécsi Tudományegyetemen 527 millióval 3,2 milliárdra, a Semmelweis Egyetemen 585 millió forinttal 2,9 milliárdra apadt a tartozásállomány nagysága. A Szegedi Tudományegyetemen is 418 millióval csökkent a tartozás így április végén 2,9 milliárd forintot tett ki. A legnagyobb adósok közül a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban a 387 milliós csökkenés eredményeként április végére 4,46 milliárdra fogyott  a tartozás.

A tartozásaikat növelők között élen járt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, ahol 452 millióval gyarapodott az állomány egyetlen hónap alatt és ezzel elérte a 2,3 milliárd forintot, a Dr. Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet, ahol 367 millió forint volt az egy havi növekmény és ezzel 1,1 milliárdra emelkedett a tartozás, valamint a Péterfy Sándor utcai kórház, amelyben 246 millióval 4,2 milliárdra gyarapodott a ki nem fizetett számlák összege.

Az adósságkonszolidáció második üteméről továbbra sincs hivatalos információ, az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz május 12-én feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ. Az első ütemben az ÁEEK közleménye szerint megállapodtak 23 nagy beszállítóval, hogy több mint 20 milliárd forintot május végéig elutalják. A folytatást, vagyis a fennmaradó 40 milliárd forint szétosztást a hírek szerint az intézményekre bízták, s úgy tűnik, a kórházigazgatók átlátható, nyilvános útmutatás nélkül, saját hatáskörben intézhetik az beszállítókkal való egyeztetéseket. Úgy tudjuk, ezeknél az egyeztetéseknél is erősen ösztönzik a beszállítókat a késedelmi kamatok elengedésére. A beszállítók a hírek szerint június végén juthatnak követeléseikhez, azaz az ígért április elsejéhez képest 3 hónapos csúszással.

Hogy az adósságtermelést a továbbiakban miként kerülik el az intézmények, egyelőre továbbra sem tudni, Varga Mihály egy hét eleji tévéműsorban azt közölte a Portfolio.hu cikke szerint, hogy a kórházak finanszírozása 2015-ről 2016-ra nem fog változni. A teljesítményvolumen-korlát működni fog, ezt a helyzetet tudomásul kell venni, ennyit tud költeni a kormány egészségügyre, kórházi ellátásra. Ugyanakkor megerősített azt az egészségügyi szakértők, kórházigazgatók, szakmai szervezetek által évek óta hangoztatott aggályt, mely szerint lehetetlen helyzet, hogy egy kórházigazgató fedezetlen költségvetési támogatással vállal kifizetéseket, ez egy költségvetési csalás. Arra viszont nem tért ki, hogy ezt a lépést elkerülve, a kórházak hogyan biztosítsák az elégtelen forrásból a betegellátást.