A 2020 októberének elején az Európai Parlament megrendelésére elvégzett közvélemény-kutatás szerint tízből nyolc uniós válaszadó (77 százalék) támogatja azt az elvet, hogy a tagállamoknak adandó uniós kifizetések feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása és a demokratikus elvek alkalmazása legyen.
Ez az érték 26 tagállamban 70 százalék vagy e fölötti, egyedül Csehországban alacsonyabb ennél (59 százalék). Magyarországon a közvélemény-kutatásban résztvevőknek 72 százaléka inkább (36 százalék) vagy teljes mértékben (36 százalék) egyetért az elvvel. Ezzel szemben a magyar válaszadóknak mindössze 18 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem (5 százalék) vagy inkább nem (13 százalék) ért ezzel egyet.
Több pénzt az EU-s költségvetésbe!
A közvélemény-kutatás arra is rámutat, hogy az európaiak abszolút többsége továbbra is nagyobb uniós költségvetést akar a járvány elleni fellépéshez. Az európaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. Húsz tagállamban a válaszadók töbsége, 14 tagállamban pedig az abszolút többsége ért ezzel egyet.
Magyarországon a válaszadók 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az EU rendelkezésére.
A többletpénzt az egészségügyre kellene költeni
A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban népegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi.
A 2020 júniusában mért eredményekhez képest a foglalkoztatást a három legfontosabb szakterület között az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem váltotta.
A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.
Az európaiak nagy többségét aggasztja saját pénzügyi helyzetének alakulása
A helyreállítási csomag és a hosszú távú költségvetés elfogadásához szükséges döntések fontosságát jól illusztrálja, hogy az európaiak nagy részét a járvány kitörése óta aggasztja saját anyagi helyzetének alakulása. A lakosság nagy többsége tart attól, hogy a járvány hatással lesz a pénzügyeire, vagy már meg is tapasztalta a nehézségeket: a válaszadók 39 százaléka arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására - Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így.
Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Ezzel szemben az európai válaszadók 27 és a magyarok 18 százaléka mondta azt, hogy nem játszik a járvány semmilyen szerepet a bevételek alakulásában. Húsz tagállamban, köztük Magyarországon fogalmazott úgy a válaszadók többsége, hogy a járvány már hatással van az anyagi helyzetére.
Szélesebb hatáskörök kellenének az EU-nak
A válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Ezzel csak a válaszadók negyede (25 százaléka) nem ért egyet. Az adat egybecseng a korábbi eredményekkel, amelyeket az Európai Parlament 2020 áprilisában és júniusában mért.
Magyarországon a júniusi arányhoz képest négy százalékpontos emelkedéssel a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az uniónak.