Az Európai Parlament (EP) múlt heti ülésén jóváhagyta azt a klímavédelmi rendeletet, amely 2030-ig legalább 55 százalékos csökkentést követel az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásából az EU-n belül, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát. A jóváhagyott rendelet előírja, hogy az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest kell ekkora vágást végrehajtani. A brüsszeli döntés szerint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kibocsátásának szabályzásával (mint az erdőtelepítések és e-agrárberuházások) tovább növelhető a "szénkivonás" mértéke, akár az 57 százalékos csökkentési szint is elérhető lenne az évtized végére.
A megállapodást rövidesen a tagállami szakminiszterekből álló Európai Tanács is jóváhagyja, tehát még a nyáron életbe léphet az új szabályozás. 2021. július 14-én az Európai Bizottság egy sor javaslatot terjeszt be az ambíciózusabb 2030-as cél eléréséhez.
Magyarország helyzete eddig kényelmes volt az emissziócsökkentés terén: mivel 1990-et tekintették bázisévnek, amikor még a kommunizmus alatt kiépült nehézipar működött az országban, annak összeomlása minden célszint alá bevitte a magyar ühg-kibocsátási szinteket. Az ambiciózusabb uniós cél viszont már a budapesti kormányt is lépésre kényszeríti, például megugorhatatlan a csökkentés a közlekedés nyomán keletkező légszennyezés megfékezése nélkül. Ez pedig az emberek mindennapi életére is érezhetően kihathat, szemben mondjuk az áramtermeléssel, amelyre a hétköznapi embereknek kevés ráhatásuk van.
Ezzel együtt a magyar felnőtt lakosság 83 százaléka egyetért az EP által meghatározott ambiciózus célokkal, míg 10 százalék tartja túl nagymértékűnek a vágást. Alig 7 százalék mondta az, hogy ennél is nagyobb korlátozásokra lenne szükség - derül ki a lapunk megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív felmérésből.
Nemtől függetlenül ez az álláspont a megkérdezett magyarok körében, gyakorlatilag elhanyagolhatók a különbségek: a férfiak 82, a nők 84 százaléka elégedett a brüsszeli képviselők döntésével, 10-10 százalék tartja túl ambiciózusnak a vállalást, míg a férfiak 8, a nők 6 százaléka várna drasztikusabb lépést.
Nagyobb véleménymegoszlás látszik a különböző korcsoportokon belül: főként a fiatalok várnának nagyobb ühg-kibocsátás-csökkentést, a 18-39 évesek 12 százaléka szerint kellene még drasztikusabb lépéseket tenni. Eközben a nyugdíjas korúak 88 százaléka támogatja a most meghatározott 55 százalékos csökkentést. A középkorúak között a legmagasabb azok aránya (13 százalék), akik szerint túl nagy elvárás ekkora csökkentést ilyen rövid idő alatt végrehajtani.
A véleménykülönbség eltűnik, ha iskolai végzettség alapján vizsgáljuk a magyarok válaszait: az alap-, a közép- és a felsőfokú végzettséggel bírók 82, 84, illetve 86 százaléka támogatja a most elfogadott javaslatot. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek között vannak a legtöbben, akik szerint túl merész ekkorát lépni 2030-ig, de náluk is csak 11 százalék véli ezt így. Jóval nagyobb csökkentést a három kategória 6-7 százaléka várna el, aminél szignifikáns különbségről így nem lehet beszélni.
Lakóhely szerint nézve a válaszadó budapestiek és a vidéki városok lakói között többen (8-8 százalék) várnának el erősebb fellépést, míg 82-82 százalékuk elégedett az EP döntésével. A megyeszékhelyeken lakók 88 százaléka támogatja a brüsszeli döntést, és csak 6 százalékuk tartja ezt túl nagy lépésnek. Az elutasítók táborában a falusiak aránya a legmagasabb, 12 százalék, míg csak 4 százalékuk akarna nagyobb csökkentést.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"
Tájékoztatás