Este fél 7-ig a választók 41,74 százaléka járult az urnákhoz, ami rekord a korábbi európai parlamenti választásokhoz képest. A legmagasabb részvételi arány Budapesten (49,76 százalék, 653 403 választó). A második legaktívabb Vas (47,02 százalék 96 511 szavazó), a harmadik pedig Győr-Moson-Sopron megye (47,02 százalék 96 511 szavazó) volt.
Egészen a tavalyi országgyűlési választásokig a közvélemény-kutatók és a politológusok - rájuk támaszkodva pedig a pártok szóvivői is - azt mondták, hogy ez hagyományosan a stabil és aktív szavazóréteggel rendelkező Fidesz-KDNP számára rossz hír. Azonban akkor a 70,22 százalékos - 5 570 797 főt megmozgató - voksoláson ismét kétharmaddal nyertek a kormánypártok.
Az EP-választások is hagyományosan az ő sikerüket hozták: az első, 2004-es hazai EU-s szavazáson 3 094 163 ember, a jogosultak 38,5 százaléka ment el szavazni, ami 47,40 százalékos győzelmet jelentett a Fidesznek, így 12 képviselőt delegálhatták az európai testületbe. Majd 2009-ben 2 918 110 fő voksolt, ami 36,29 százalékos részvételt jelentett, 56,36 százalékkal ismét a jobboldali pártszövetség hozott el 14 képviselői mandátumot nyerve. Míg a legutóbbi, 2014-es körben 51,48 százalékos Fidesz-KDNP győzelmet hozott, 12 képviselővel, de a részvétel ezen volt a legalacsonyabb, 2 329 304 fő voksolt csak, ami 28,97 százalékot jelentett csak.
Utóbbin érvényesült a leginkább, hogy az EP-választáson a kisebb pártok helyzete könnyebb: az LMP mindössze 116 ezer voksot kapott, de ez is elég volt, hogy Meszerics Tamásnak helyet nyerjen. Miközben még 2004-ben - az eddigi az embereket leginkább megmozgató választáson az 5 százalékos szavazathatár 153 722 szavazat volt. Akkor ehhez felülről a legközelebb a Magyar Demokrata Fórum volt, mert 5,33 százalékos eredményéhez 164 025 érvényes voksra volt szükség.
Fontos szempont viszont, hogy a legaktívabb terület most Budapest volt, ahol hagyományosan rosszabbul szerepel a Fidesz-KDNP hibrid. Az országgyűlési választáson az V. kerületben, Újlipótvárosban, Angyalföldön, Zuglóban, a X. és a III. kerületben, Újpesten, a XV., a XVIII. és XXII. kerületben, valamint Csepelen is ellenzéki jelölt nyert.
Viszont több körzetben ugyan fideszes politikus nyert, de a győzelméhez nem volt meg az 50 százalékot meghaladó szavazatarány. Ilyen például a XII. kerület, ahol az ellenzéki pártok kiütötték egymást, mert a győztes Gulyás Gergely csak 42,71 százalékot ért el. Ugyanígy a II. kerületben is Varga Mihály csak 41,82 százaléknyi voksot kapott. Az összesített budapesti listás eredmények még így is a kormánypártok győzelmét hozzák ki, de messze az 50 százaléktól, csak 38,28 százalékot gyűjtöttek a 2018-as országgyűlési választás budapesti szavazóköreiben. Az MSZP-P 17,98, a 12,9, az LMP 10,89, a DK 8,68, a Momentum 5,8 százalékot ért el.
A nagy kérdés tehát az, hogy a részvételi adatok alapján nagyon erős fővárosban hogyan változtak az erőviszonyok és kinek a szavazótábora volt aktívabb. Akár innen is elég lehet a - mostani részvételi adatok alapján valószínű - 160-180 ezer szavazat a mandátumszerzéshez.
Baranya megye | 39,82 százalék, 121 042 szavazó |
Bács-Kiskun megye | 38,6 százalék, 161 005 szavazó |
Békés megye | 37,55 százalék, 106 656 szavazó |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 36,86 százalék, 194 575 szavazó |
Csongrád megye | 42,17 százalék, 139 653 szavazó |
Fejér megye | 41,68 százalék, 142 751 szavazó |
Győr-Moson-Sopron megye | 44,73 százalék, 160 724 szavazó |
Hajdú-Bihar megye | 35,2 százalék, 150 924 szavazó |
Heves megye | 40,15 százalék, 97 135 szavazó |
Jász-Nagykun-Szolnok megye | 36,11 százalék, 109 572 szavazó |
Komárom-Esztergom megye | 40,13 százalék, 98 681 szavazó |
Nógrád megye | 38,18 százalék, 60 053 szavazó |
Pest megye | 42,75 százalék, 434 466 szavazó |
Somogy megye | 39,52 százalék, 100 011 szavazó |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 36,77 százalék, 165 028 szavazó |
Tolna megye | 38,89 százalék, 70 713 szavazó |
Vas megye | 47,02 százalék, 96 511 szavazó |
Veszprém megye | 43,92 százalék, 125 665 szavazó |
Zala megye | 43,19 százalék, 97 119 szavazó |
Forrás: MTI |