A tervezetről legutóbb a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén is elhangzottak aggályok azzal kapcsolatban, hogy a polgármestereknek lesz-e beleszólásuk a közterületre kihelyezett, olykor a településképet rontó reklámhordozók kihelyezésébe. 

A siófoki városházáról származó információk alapján a Sonline ezzel kapcsolatban kiderítette, hogy jelenleg az önkormányzat településképi eljárást folytat a különböző reklámok és reklámeszközök kihelyezése ügyében. Ugyanakkor azt is közölték, hogy a törvénytervezet alapján 

CSAK TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁST LEHET LEFOLYTATNI.

Vagyis a városháza álláspontja szerint a tervezett módosítás nem ad lehetőséget az önkormányzatoknak és a főépítészi irodáknak, hogy beleszóljanak a településképet befolyásoló plakátok kihelyezésébe. 

Sütő László, marcali polgármestere ezért úgy vélekedett, hogy az önkormányzati hatáskörök jelentős része már elkerült a településektől, ez pedig egy újabb ilyen lesz: 

ez ellentétes az önkormányzat érdekeivel, mert eddig a településképi szabályban meg lehetett azt akadályozni, hogy egy óriásplakát rontsa a városképet, de ezentúl erre nem lesz eszközünk.

Kaposváron az az álláspont, hogy a városban viszonylag kevés óriásplakát-kihelyezési lehetőség van, ezért ott várhatóan nem hoz nagy változásokat a törvény. Tabon is hasonló a helyzet, ám nyilvánvaló, hogy vannak olyan városok, ahol plakáterdőben érezhetik magukat a járókelők.

Le a bürokráciával, éljen a minőség

Közösségi oldalán Lázár János építési és közlekedési miniszter még tavasszal közölte, hogy a készülő új építészeti törvény célja a minőségi építészet ösztönzése a bürokratikus építésügy helyett, miközben szigorítják a szabályokat, 

hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe.

Lázár János feltételezése szerint „talán meglepő", hogy a törvénytervezet koncepcióját is társadalmi egyeztetésre bocsátják, de miután a szakma véleményét a témában már kikérték, azt szeretnék, ha minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert.

Szakmai kritikát kapott Lázár János építészeti törvénye

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) azt javasolja az új magyar építészetről szóló törvénytervezethez, hogy készüljön külön koncepció az építőanyag-gyártásról.
Bővebben →

Az esztétika mindenek felett

A szaktárca az MTI-nek eljuttatott közleményében pedig azt hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet

az építészek munkáját kiszabadítja a számok és a szabályok kizárólagosságából és visszaadja az építészeti elveknek, mindenekelőtt az illeszkedésnek és az esztétika szabályainak a teret. A tervezet szándéka szerint gondoskodik a magyar épített örökség megőrzéséről, a tájépítészet szerepének erősítéséről.

Ezzel harmóniában a törvény tervezete szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, a reklámhordozók és a reklámtartó berendezések elhelyezésére annak érdekében, hogy a településképet romboló reklámhordozók eltűnjenek, illetve a törvény értelmében a közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában legyen elhelyezhető, amely a település vagy településrész építészeti arculatát nem sérti.

A törvény tervezete szigorításokat tartalmaz, meghatározza azokat a területeket, például a nemzeti emlékhelyek és a kiemelten védett nemzeti műemlékek 200 méteres környezetét, ahol reklámot reklámhordozón nem lehet elhelyezni – írta a Portfolio. 

Az építési hálón történő reklámozás és a reklámháló elhelyezése pedig időbeli korláthoz lesz kötve, továbbá a reklámháló elhelyezése alkalmával figyelemmel kell lenni arra, hogy az ilyen hálók az épületek benapozását gyengítik, a természetes megvilágítást csökkenthetik, így a rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakainak eltakarását indokolt elkerülni. 

A TŰZFALON FESTETT REKLÁM ELHELYEZÉSE AZONBAN MEGENGEDETT LESZ.

Mindezeken túl a törvény az elaprózott, tömeges reklámelhelyezésekkel szemben is fel kíván lépni, mégpedig úgy, hogy az úgynevezett citylight méretnél (117 × 175 cm) kisebb felülettel rendelkező reklámhordozók elhelyezését megtiltja.

Nemzetközi példákat alapul véve a reklámhordozók, reklámtartó berendezések esztétikai megjelenése tekintetében ki kell mondani, hogy azok kizárólag jól karbantartott, esztétikus megjelenésű, standardizált, egységes képet mutató eszközök lehetnek

– fogalmaz a törvény.

Egyetemes felelősség

Mivel a cél a településképbe és a tájba nem illő reklámok mielőbbi eltávolítása, ezért a törvény egyetemes felelősséget kíván megállapítani, azaz a kormányhivatal az ingatlan tulajdonosával és a reklámeszköz tulajdonosával szemben egyaránt felléphet, és az eltávolítást bármelyiküktől követelheti.

Az Építésijog.hu a jelenlegi normaszöveg alapján azt írja, hogy 

AZ ÚJ KERETTÖRVÉNY TÖBB LÉPCSŐBEN, 2024. FEBRUÁR 1-JÉN, 2025. JANUÁR 1-JÉN ÉS 2027. JÚLIUS 1-JÉN LÉPHET HATÁLYBA.