Nem osztom a KSH-nak azt a megjegyzését, hogy magas bázishoz mérünk. Nem mérünk magas bázishoz, mert a múlt év első negyedévében kisebb volt az építőipar teljesítménye, mint 2021-ben
– reagált a friss statisztikai adatokra a Napi.hu-nak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
Ugyanis a statisztikai hivatal szerint szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is abban, hogy márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az egyik legfontosabb építőipari jelzőszám a rendelésállományok, a szerződések volumenének alakulása, ami március végén már 27,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Koji László szerint ebben
még nem értük el a mélypontot.
Az ÉVOSZ-nál úgy kalkulálnak, hogy az építőipar teljesítménye az év közepéig hónapról hónapra – összehasonlítva az előző évvel – rosszabbul fog alakulni.
Az építőipari termelés alakulása 2022 ótaInfogram
Miért zuhan az építőipar?
Több oka is van az ágazat mélyrepülésének az ÉVOSZ-elnök szerint:
- lakossági kivárás: a lakásügy nagyságrendileg az ötödét adja az ágazatnak, de a kétszámjegyű hitelkamatok mellett nehézkes finanszírozni az építkezéseket;
- az állam körülbelül 2500 milliárd forintnyi beruházást halasztott későbbre;
- az uniós források pedig kétéves késésben vannak.
Az EU-s pénzek hiánya leginkább a mélyépítéseknél látszódik (például a vasútfejlesztéseknél) – az egyéb építményeknél az új szerződések volumene 54,1 százalékkal esett vissza.
Hogy hol lehet a mélypont?
Erre Koji László sem tudja a választ. Egyelőre azt várják, hogy elinduljanak május végéig a kormány energiamegtakarítást szolgáló épületenergetikai felújításokról szóló pályázatai, melyeket a lakosság részére írtak ki. Továbbá várják az uniós forrásokat is, amelyek ha érkeznek, onnantól kezdve is még legalább 4-5 hónap, mire szerződéskötések lesznek, azok pedig már csak a jövő évi teljesítményben tudnak majd megjelenni.
A magas kamatokon és a visszafogott állami megrendeléseken túl természetesen az orosz-ukrán háború is ártott a szektornak.
A háború mélyütés volt nekünk is, mert a kritikus építési termékek jelentős része jött ezekből a relációkból – Ukrajna, Oroszország és Belorusz – érkezett
– hangsúlyozta Koji László, hozzátéve, hogy ez is hozzájárult az árak elszabadulásához, valamint ahhoz, hogy majdhogynem hiány alakult ki ezen termékekből, például fa- és vasipari termékekből.
Ebből a szempontból azonban már rendeződött a piac, nincs termékhiány – különösen a csökkenő keresletet figyelembe véve.
A GDP-adatokat is elronthatja az ágazat
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzőjének a Napi.hu-hoz is eljuttatott kommentárja szerint az első negyedéves, 9,2 százalékos csökkenés miatt az építőipari termelés a kedden megjelenő GDP-adathoz is várhatóan negatívan járul majd hozzá.
Mint írja,
a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet.
„A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni” – közölte Horváth András.
Ezt erősíti az elmúlt években kiugró dráguláson keresztülment, és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet is, amelyek mind a lassulás irányába mutatnak.
Az MBH Banknál idén 5 százalék körüli visszaeséssel számolnak az építőiparban, míg a jövő évi teljesítmény meglehetősen bizonytalan a rendelésállományok várható alakulásának fényében.
„Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban. Azonban az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés, és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől” – közölte Horváth András.
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.