A helyzet lesújtó, mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) sajtófőnöke azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság döntése szerint azon hazai egyetemeknél, melyek alapítványi fenntartásba kerültek, ideiglenesen felfüggesztik az Erasmus+ hallgatói csereprogramban való részvételt, valamint a Horizont nevű tudományos együttműködésben sem kaphatnak ideiglenesen uniós forrásokat az érintett felsőoktatási intézmények - írja a Népszava. Budai Marcell szerint a kormánynak mindenképpen megoldást kell találnia a következő három hónapban a helyzetre.

A pénzmegvonás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, mondta a HOÖK sajtófőnöke és hozzátette: a 2023-as programokat nem érinti az uniós rendelkezés, de a 2024-es programokra idén március végéig kell megkötni a szerződéseket, a kormánynak eddig van ideje arra, hogy rendezze a helyzetet.

Budai Marcell azt is hozzátette, hogy példátlan Európában, hogy egy uniós ország egyetemeit kizárják a cserediák- és kutatási programokból.

Kép: Tempus Közalapítvány

„Ez olyan, mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra. Ha megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást 20-30 évvel ezelőtti állapotba veti vissza” – mondta a Qubitnak Fazekas János, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense.

A bizottsági döntés jelenleg 21 felsőoktatási intézményt érint. 

A Tempus Közalapítvány adatai szerint a program 1998-as magyarországi indulása óta valamivel több mint 80 300 hallgató utazott ösztöndíjjal külföldre. A magyar diákok 142 millió eurós támogatást kaptak.

A legtöbb küldő és diákot fogadó felsőoktatási intézmény:

  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • a Budapesti Corvinus Egyetem
  • és a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem.

A magyar hallgatók kedvenc célországai, Németország, az Egyesült Királyság és Spanyolország.

Az Európai Bizottságnak azzal van gondja, hogy az alapítványok kuratóriumában magas beosztású politikusok ülnek, és ők döntenek pénzügyekben, ami az EB szerint összeférhetetlenségi kérdéseket vet föl, ezért ki kellene tenni a politikusokat ezekből a testületekből.

Ezt jelezték is a magyar kormánynak pár hónapja a jogállamisági vita keretében, a kormány pedig pár látszatintézkedéssel próbálta áthidalni a helyzetet, a politikusok azonban maradtak a vezető testületekben – az Európai Bizottság pedig most úgy tűnik, hogy bekeményített.

A Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) elismert a büntetést. A tárca szerint Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor.

Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter az RTL Híradójának hétfőn azt mondta: a kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság azt kéri, hogy a szigorú összeférhetetlenség szabálya miatt távozzanak a politikusok az egyetemek alapítványi kuratóriumából.