Ha az Erasmus+ források esetleg a jövőben nem állnak majd rendelkezésre a megszokott módon, akkor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) saját forrásból és hatáskörben dolgozza ki a nemzetközi mobilitási programját - közölte a felsőoktatási intézmény.
Hétfőn írtuk meg, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 21 modellváltó magyarországi egyetemet kizár az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból is, a tiltás a december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik.
A MATE hallgatóinak mobilitáshoz fűződő joga az egyetem számára szent és sérthetetlen, amennyiben az ehhez szükséges források a jövőben nem a megszokottan érkeznek, akkor sem érheti hátrány azokat a hallgatókat, akik minket választottak, vagy azokat a diákokat, akik épp most szeretnének hallgatóinkká válni – mondta Gyuricza Csaba, a MATE rektora.
Az intézményvezető kiemelte: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem széles nemzetközi kapcsolatrendszerére, ismertségére, elismertségére és forrásaira alapozva egy akcióterv előkészítését kezdte meg, hogy az esetlegesen elmaradó Erasmus+ program helyett saját, széles körű nemzetközi mobilitási programot dolgozzon ki.
A nemzetközi légkör és a nemzetközileg elismert képzés hallgatóink számára nem egy lehetőség, hanem a MATE garanciája. A MATE megkezdte a tárgyalásokat annak érdekében, hogy amennyiben a magyar felsőoktatás számára negatív döntés születik az Erasmus+ ügyében, úgy azonnal át tudja venni a helyét egy saját nemzetközi mobilitási program.
A külföldön teljesített kurzusokat, illetve a szakmai gyakorlatot az egyetem továbbra is beszámítja az itthoni tanulmányokba - írták.
Sürgősen meg kell oldani a helyzetet
Lesújtónak nevezte Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kommunikációs vezetője, hogy a modellváltó egyetemek egyelőre nem vehetnek részt az Erasmus programokban. Az ELTE docense szerint ez olyan, mintha egy atombombát dobtak volna a felsőoktatásra.
A Tempus Közalapítvány adatai szerint a program 1998-as magyarországi indulása óta valamivel több mint 80 300 hallgató utazott ösztöndíjjal külföldre. A magyar diákok 142 millió eurós támogatást kaptak.
A legtöbb küldő és diákot fogadó felsőoktatási intézmény:
- az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
- a Budapesti Corvinus Egyetem
- és a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem.
A magyar hallgatók kedvenc célországai, Németország, az Egyesült Királyság és Spanyolország.
A Corvinus is döntött
A Budapesti Corvinus Egyetem bízik az Erasmus+ és Horizont Európa források körül kialakult helyzet mielőbbi megnyugtató rendezésében, szükség szerint azonban, a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány támogatásával, kész biztosítani a 2024/25-ös tanévre a hallgatói kiutazások költségeit - írja az egyetem.
A Corvinuson tanévenként nagyságrendileg 500 diák gazdagodott uniós támogatással külföldi tapasztalatokkal, és ezzel versenyelőnyt szereztek a későbbi munkaerőpiaci belépéshez, ezért továbbra is fontos az egyetem számára a hallgatók nemzetköziesítése.