A gazdasági válság kezdete óta, egészen 2016-ig a nettó bérek átlagos növekedési üteme évente 5,6 százalék volt. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodás eredményeként idén év elejétől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum. Ennek hatására az első kilenc hónapban a bérek 13 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, amiből a versenyszféra 11, a közszféra 16 százalékos növekedéssel vette ki a részét.

Az talán meglepő lehet, hogy az átlagbér emelkedése még a minimálbér emelésének a szintjét sem érte el, ami persze azt is jelenti, hogy a cégek egy része kivár, és megnézi, a piaci mozgások, a legkisebb keresetűek bérének "beállása" milyen következményekkel jár. Azaz a Policy Agenda szerint a mostani béremelések mögött első körben inkább a kötelező bérek emelése húzódik meg.

Kapcsolódó

Létszám-kategória szerint csoportosítva a cégeket, az látszik, hogy miközben a versenyszférában dolgozók (csak az 5 fő feletti foglalkoztatókat vizsgálja a KSH) 34 százaléka dolgozik 50 fő alatti vállalkozásnál, addig a fizetésük 25 százalékkal volt kisebb az elmúlt években, mint az átlagfizetés. Ugyanez a középvállalkozásoknál már 1 százalékos bérelőnyt mutat az átlaghoz képest. A nagyvállalatoknál ez a változás plusz 19 százalék.

Máshogy érintette a cégeket

Az idei béremelési hullám azonban máshogy érintett a három csoportot, mint amit megszoktunk - állítja a Policy Agenda. A kisvállalkozások átlagosan 13 százalékkal emelték a béreket, a középvállalkozások 15, a nagyvállalatok pedig már jóval szerényebb mértében, 9 százalékkal. Elsőre tehát úgy tűnik, hogy most jött el a kisvállalkozások, és az ott dolgozók ideje. Valójában azonban sokkal prózaibb okok állnak a folyamatok mögött: legalizálódnak a jövedelmek.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a különböző cégméretek közötti bérkülönbséget az (is) magyarázhatja, hogy eltérő szektorokban működnek - jegyzi meg a Policy Agenda, de azt is hozzáteszi, hogy ezt viszont cáfolja a kiskereskedelem. A bolti eladó ugyanis nagyjából ugyanazt a jellegű feladatot végzi egy hipermarketben, mint egy kisboltban, de ennek ellenére 42 százalékkal többet keresett egy nagy cégnél dolgozó, mint egy kisvállalkozás hasonló alkalmazottja. Miután azonos munkakörökben könnyű a mozgás, ezért nehéz elképzelni, hogy ekkora bérkülönbséget elviselne a piac. Ezért inkább az a valószínűbb, hogy a "borítékba" adott, azaz nem adózott bérkiegészítésekkel "kompenzálták" a kisboltok a dolgozókat.

A kicsiknél jobban nőttek a bérek

Az idei béremelésnél ennek a kompenzációnak a "kifehéredését" látjuk - derül ki az elemzésből. Az 50 fő alatti cégeknél 16 százalék felett nőttek a bérek (10 fő alatti cégeknél még ennél is jobban, 18 százalék feletti mértékben), miközben a 250 fő feletti vállalatoknál 11 százalékos volt a béremelkedés.

Az első adatok alapján nem csak azt lehet látni, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók bérei jobban nőttek, mint a nagyobb cégeknél, hanem azt is, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú megyék is valamelyest felzárkóznak. Miközben Budapesten idén a nettó bérek 11 százalékkal nőttek az előző évhez képest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (ahol évek óta a legalacsonyabbak a bérek) 15,6 százalékkal. A Policy Agenda szerint ennek egyértelmű oka, hogy az országnak ebben a keleti régiójában a minimálbéren való foglalkoztatás sokkal elterjedtebb, mint Budapesten.

És akkor mekkora volt a valódi béremlés?

Nagy kérdés azonban, hogy ez mekkora valódi béremelést jelentett. Nem arról van-e inkább szó, hogy a korábbi borítékba adott pénzek váltak legálissá, és adózottá. Ha a belkereskedelmi forgalom alakulását nézzük, akkor az utolsó negyedévben az Észak-Alföldön ugyan 5,9 százalékkal többet költöttek az emberek, mint egy évvel korábban, és ezzel az országos átlag felett nőtt a kereskedelmi forgalom, de ez még távol van attól, ami elvileg a nettó bérek növekedéséből "származhatna" - jegyzi meg az elemzés.

A Policy Agenda tehát úgy véli, a béremelésnek van egy munkaerőhiány által mozgatott része, de ennek mértéke elmarad attól, amit a minimálbér emelése rákényszerít a piaci szereplőkre. Azaz, ha a cégek elejét akarják venni a munkaerőhiányos helyzet további eszkalálódásának és a fokozódó elvándorolásnak, akkor a "kompenzációs" béreket tovább kell fehéríteniük. Ennek a szükségessége pedig különösen a kiscégeknél vetődik fel - vélik az elemzők.