Az alacsony betéti kamatok, a drága banki szolgáltatások és a 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel lehetősége miatt már 2013 eleje óta lendületesen nő a készpénzállomány Magyarországon. 2016 volt az első év, amikor a növekedés lendülete érezhetően lassult, de ettől függetlenül tavalyhoz képest november végéig közel 200 milliárddal emelkedett a készpénzállomány, és bár adatok még nincsenek, szinte biztos, hogy az ünnepek tovább növelték ezt a különbség. Az idén a teljes állomány átlépte a 4500 milliárd forintot.
A legfrissebb, szeptember végi adatok szerint 440 millió darab bankjegy és 1,6 millió érme van forgalomban. Előbbiek értéke 4364 milliárd forint, utóbbiaké mindössze 62 milliárd. Míg bankjegyekből a nagyobb címletekből van több, az érméknél fordított az arány. Húszezresből 125 millió, tízezresből 160 millió van forgalomban, szemben a 40 millió ötszázassal és a 65 millió ezressel. Az érmék közül minden harmadik ötforintos, 535 millió van belőle, kétszázasból viszont csak 128 millió darab forog.
Az idei év az új húszezresek elterjesztésének éve volt, amelyet 2015 végén bocsátottak ki. Szeptember végére a húszezresek 70 százaléka már új volt és a régi bankjegyeket 2017. december 31-ig lehet használni. Korábban az MNB a tízereseket újította meg, idén pedig a kétezres és ötezres bankjegyeket is bemutatta, amelyekkel márciustól lehet majd találkozni a forgalomban.
Drága mulatság
A hatalmasra duzzadt készpénzállomány és a bankjegyek megújítása sok milliárd forintot emészt fel minden évben. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor az MNB korábban azt írta a Napi.hu-nak, hogy hosszú távon az új, fejlesztett bankjegyek gyártási költsége a jelenlegi ráfordításnál alacsonyabb lesz, így tehát a bankjegycsere által generált extra ráfordítások hosszú távon megtérülhetnek.
A jegybank egyébként 2015-ben összesen 10,9 milliárd forintot költött a bankjegyekre és az érmékre, jóval többet, mint az azt megelőző években bármikor. Az idei első félévben 7,9 milliárd volt a számla, vagyis várható, hogy a teljes éves összeg meghaladja majd a tavalyit.
Az MNB, amely korábban sokat spórolt például az egy- és kétforintosok kivonásával vagy a kétszázas érmére cserélésével, most nem tervezi az ötforintosok kivonását, azt ugyanis nem indokolják a felhasználói igények, azaz szükség van a legkisebb pénzérmére.
Felébredtek
Míg az elmúlt években a kormány a készpénzállomány felduzzasztását segítette elő döntéseivel, az utóbbi időben több olyan nyilatkozatot is lehetett hallani, amely alapján most már a folyamat megfordításában érdekeltek.
Az MNB egy 2011-es számítása szerint a készpénzgyártás költségét többszörösen haladja meg a készpénz társadalmi összköltsége, amelybe a szállítás és a raktározás is beletartozik. Ez az összeg a GDP 1,5 százalékát is elérheti. Éppen ezért szorgalmazza az elektronikus fizetési módok elterjesztését. Ez egyébként egybecseng a kormány szándékával is, amely infrastruktúrabővítésre terminálonként 80 ezer forintos támogatást adna az elfogadóhelyeknek. A tervek szerint több tízezer új terminál lehet majd az országban.