Tiltakozást generált, hogy a kormány az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva fellazította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat, a többi között védett erdőkben is lehetővé téve a tarvágást őshonos fafajoknál, megengedve a vágásérettségi kor csökkentését, eltörölve az őshonos fajoknál az erdőfelújítási kötelezettséget, szélesre tárva a kaput a tűzifa kitermelése előtt a természetvédelem rovására - emlékeztet a lap.

Szeverényi Tamás szerint ugyanakkor a magyar erdőkben nagyon sok a túlkoros, túltartott erdő, amit már régebben ki kellett volna termelni. Ennek oka, hogy az elmúlt években jelentősen visszaesett a kereslet a fa iránt, hiszen olcsó volt a gáz és sokan szigetelték is házaikat.

Ebben hozott változást az orosz-ukrán háború.

Van elég fa, de nincs elég ember

Az ország erdeinek összes fakészlete 400 millió köbméter. Ez a mennyiség évente 13 millió köbméter újabb fát (növedéket) termel. Ezzel szemben mi csak – sok éves átlagban – 7,5 millió köbméter fát termelünk ki, tehát évente átlagosan 5,5 millió köbméterrel szaporodik az ország fakészlete.

Munkaerő azonban nincs elég, a fakitermelés veszélyes, nehéz és nem fizetik jól. Ez egy komoly korlátozó tényező a többletkitermeléssel szemben.

A szakértő szerint valójában nem is a fakitermelést, hanem az erdőfelújítást könnyítette a kormány.

Az augusztusi fával is lehet fűteni

Szeverényi elmondta, a fa kivágásakor mintegy 50 százalékban tartalmaz vizet – természetes módon ez 12 százalékra csökkenthető, ez a légszáraz állapot, ami optimális a fa eltüzeléséhez. A vizes fa elégetésekor az energia jelentős része a víz elpárologtatására fordítódik. Az égés tökéletlen lesz, a fagázok égés nélkül, füst formájában távoznak, illetve kátrány formájában lerakódnak a kéményben.

Az augusztusi kivágással a fűtési idényig meghosszabbodik a száradási idő, és akár már ezen a télen felhasználhatóvá válik a fa, ha feldarabolva, hasítva, száraz, és szellős helyen tárolják addig. Ha a 12 százalékot nem is érik el, lehet használni a fákat.