Újlengyel középkori lelőhelyén végzett régészeti kutatásokon bukkantak rá a késő középkorból való kincsekre - idézi az MTI a Ferenczy Múzeumi Centrum közleményét.
A leletegyüttes legkorábbi verete Lucius Verus (161-169) ezüst denariusa, de egy tucat aquileiai denárra, valamint I. Mátyás (1458-1490), II. Ulászló (1490-1516), és II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokra és obulusokra is bukkantak a szakemberek.
A felszedéskor az edényben, egy szövet alatt négy I. Mátyás (1458-1490) korabeli aranyforint is lapult. Emellett előkerült egy vatikáni denár is, ami II. Pius (1458-1464) pápa pénzkibocsátásából származik és igen ritka éremnek számít Magyarországon - emeli ki a tájékoztató.
Az érmék korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni. A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadásnál rejthették el a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A kétnapos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseinek segítségével. A kutatást előzménye: 2019-ben már előkerült innen egy csaknem 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet. A decemberi régészeti bejáráson fémkeresővel további érmék után kutattak, a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb találták meg. A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1-szer 1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő az az edény, amelynek a hasát szántás közben a pénzekkel együtt kitépte az eke. A mélyszántás éppen kettétörte az érméket tartalmazó edényt és egy adott irányban húzta el azokat, így követni lehetett a kupacokban heverő pénzeket.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkán kerülnek elő. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít.