Érik a fordulat Magyarországon

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Régen volt akkora a bizonytalanság az MNB kamatdöntése előtt, mint most. A közelmúltban a monetáris tanács két tagjának pozitív hangvételű nyilatkozata miatt a piacon elkezdtek beárazni egy 25 bázispontos vágást. A négy új tag közül hárman valószínűleg a csökkentés mellett foglalnak majd állást, a negyedik tag szavazata pedig könnyen a mérleg nyelve lehet a keddi szavazásnál. Elemzők szerint a magyar gazdaság fundamentumai is indokolhatnák az alacsonyabb kamatszintet, ráadásul most javulni kezdtek a külpiaci feltételek, ami szintén növeli a jegybank mozgásterét.

Az IMF-tárgyalások körüli bizonytalanság miatt ugyanakkor a lapunk által megkérdezett szakemberek többsége most még nem vár kamatvágást, arra inkább ősszel, a tárgyalások lezárásának közeledtével számítanak. Néhányan megjegyezték, ha az MNB holnap 7 százalékon tartja az alapkamatot, azzal akár még csalódást is kelthet.

Támogató környezetben

Könnyen előfordulhat, hogy 2010 tavasza után először kedden kamatot vág az MNB − vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az elmúlt hónapok kamatdöntései utáni kommunikáció két kritériumot jelölt meg a monetáris kondíciók enyhítésére: az országkockázati prémium tartós csökkenését, illetve az inflációs kilátások javulását. A kockázati megítélés az IMF−EU-tárgyalások megkezdésével javulni kezdett, a cds-felár 500 pont alá süllyedt, ami alacsonyabb, mint 2011 októberében. Az inflációs kilátások megítélése is kettős, hiszen a rövid bázisú indexek az év eleji romlás után az utóbbi hónapokban javulást mutatnak. Bebesy szerint a nemzetközi környezet egyértelműen támogatóvá vált az elmúlt hetekben. A feltörekvő piaci állampapíroknál jelentős hozamcsökkenést látni. Lengyelországot leszámítva a legtöbb esetben − a romló növekedési kilátások miatt és a gyengébb devizaárfolyamok ellenére − folyamatos kamatcsökkentés történik.

A legutóbbi állampapír-piaci fejlemények alapján a piac egyre inkább hisz egy közeli magyar kamatcsökkentésben − véli Árokszállási Zoltán, az Erste Bank szakértője, aki szerint a holnapi kamatvágás egyáltalán nem lefutott történet, sőt, egyelőre a tartásnak van nagyobb esélye. A cds-felárakban nem volt olyan mértékű csökkenés, amekkora az államkötvényeknél a másodpiacon az elmúlt egy-két héten bekövetkezett. A forintról ugyancsak elmondható, hogy az elmúlt hetekben inkább alulteljesítette a régiót és csak az elmúlt napokban tudott a régiós mozgásoknak megfelelően erősödni. A szakember szerint a helyzet bonyolult, mert a kamatcsökkentés elmaradása csalódottságot válthat ki a befektetőkben, és emiatt emelkedhetnek a hosszabb hozamok. A globális hangulat is elromolhat, csökkentve a jelenlegi étvágyat a magyar eszközök iránt. A szakember az év végére 6,25 százalékos alapkamatot vár. Továbbra is a pénzügyi stabilitás kap elsőbbséget az inflációval szemben a kamatdöntésben, ezért nem számít holnapi kamatvágásra Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője sem. Jobbágy szerint az inflációs kockázatok növekedése óvatosságra intheti a jegybankot, illetve a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban is elhúzódó folyamatra számít a szakember, aki csak a negyedik negyedévre jósolja a vágást.

Mozgástér

Máshogy látja viszont a helyzetet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a júniusi infláció épp annyival haladta meg a várakozásokat, ahogyan a májusi alulmúlta. Egyhavi adat önmagában nem befolyásolja a monetáris politikát, 2014 elejére pedig egyelőre elérhetőnek tűnik az inflációs cél. Kockázatot inkább kívülről lát a szakember, például hogy az elmúlt másfél hónapban drámai mértékben nőtt a búza és a kukorica ára a több mint ötven éve nem látott amerikai aszály miatt. A múlt héten még merésznek, sőt kockázatosnak tűnt a két külsős tag nyilatkozata a kamatcsökkentésről, mára azonban egyre inkább kezd lehetségesnek látszani, valószínűleg Bártfai-Mager Andrea lesz a mérleg nyelve − véli Suppan. Az ECB nullára vágta a betéti kamatot, az euróövezeti magállamok hozamai soha nem látott mélyponton vannak, de óriási hozamszakadás volt a cseh és a lengyel piacon is. Emellett nemrég lazított a kínai, a brazil, a dél-koreai jegybank is, az angol pedig tovább növelte kötvényvásárlási programját. Így a globálisan enyhülő monetáris feltételek adhatnak mozgásteret az MNB-nek. A hozamok szakadása mellett a forint is erősödött, ami így valószínűleg kibír valamivel alacsonyabb kamatszintet, piaci oldalról tehát megvannak a feltételei a kamatcsökkentésnek − mondja a szakértő. Az IMF−EU-hitelmegállapodás nélkül is elindulhat már a kamatcsökkentő ciklus a külső tagok többsége miatt − ért egyet Gabler Gergely, az Equilor elemzője, aki szerint az év végére legalább 50 bázisponttal alacsonyabb alapráta alakulhat ki.