Szeptember 27-én jelentheti be az Európai Bizottság, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a pénzügyi tranzakciós illeték miatt - tájékoztatták a BruxInfót uniós források. Bár erről még nem döntött hivatalosan a testület, de "ha addig nem történik jelentős változás Magyarországon", és marad az erről szóló jogszabály a jelenlegi formájában, akkor a szeptember végi szokásos jogsértési eljárási csomagban helyet kap a magyar illeték is - írja a brüsszeli portál.

Az Európai Bizottság minden hónap utolsó csütörtökén csomagban jelenti be, hogy mely országok ellen milyen ügyekben indít, vagy éppen szüntet meg eljárásokat. Kötelezettségszegési eljárást akkor indít Brüsszel, ha kellő mennyiségű jogi érvet gyűjtött össze annak alátámasztására, hogy egy tagállami törvény vagy rendelet szembemegy az uniós jogszabályokkal. Ezek között lehet ezúttal a sokat kritizált pénzügyi tranzakciós illeték is, amelyet a kezdeti tervek után egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire is kiterjesztett a parlament. A 2013. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint mások mellett illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.

Brüsszeli források szerint "nagyon erős kételyei vannak a testületnek azzal összefüggésben, hogy az illeték megfelel-e az európai uniós jogszabályoknak", ha pedig semmi nem változik, akkor a Bizottság szeptember végén elküldheti a kormánynak az eljárást megindíó felszólító levelet (letter of formal notice). Az Alapszerződés szerint ezt követően legfeljebb két hónapot adhat a Bizottság a kormánynak a válaszra (az aggályok tisztázására), jóllehet, a közelmúltban a magyar ügyekben többször is csak 30 napot adott Brüsszel a válaszra az ügy sürgősségét és súlyosságát hangoztatva - emlékeztet a hírportál.

Ha a válasz nem megnyugtató az Európai Bizottság számára, akkor indoklással ellátott véleményt küldhet, a második szakaszba léptetve ezzel az eljárást. Ha erre sem válaszol megnyugtatóan a kabinet, akkor az Európai Bíróság dönthet az illeték jogosságáról. Adott esetben pénzbüntetésre is kötelezheti az Európai Unió Magyarországot.

Az ECB már szólt

Július végén már az Európai Központi Bank is jelezte, hogy a tranzakciós illeték több szempontból is sérti a jegybank függetlenségét, miután a rendelkezés csökkentheti a monetáris politikai eszközök szabad megválasztásának lehetőségét azzal, hogy pluszköltségeket ró egyes eszközökre. Az ECB szerint az illeték csökkenti a magyar monetáris politikai átviteli mechanizmust, és a jegybank saját forrásait, amely nehezíti azon feladatok teljesítését, amelyeket az MNB-nek az Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) kell végrehajtania.

Az ECB emellett többször jelezte már azt is, hogy a kormány nem tesz eleget a konzultációs kötelezettségének. Ez történt e törvénymódosítás esetén is.

A kormány eddig még hallgatott

A kormány eddig még hivatalosan nem reagált az MNB-re is kiterjesztett tranzakciós illetéket ért kritikákkal kapcsolatban, jóllehet az ügy kulcsfontosságú lehet az IMF-tárgyalások folytatását illetően is. Joggal feltételezhető, hogy amíg ezen a rendeleten nem változtat a kormány, addig IMF-megállapodásról szó sem lehet. Ebből kiidulva viszont meglehetősen ellentmondásos jelzések érkeznek a kormányzat részéről.

Varga Mihály, az EU/IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy "a kormány esetleg tudna engedni a jegybankot terhelő tranzakciós illetékből, ha ettől függne a nemzetközi szervezetekkel folyó tárgyalások sikeres kimenetele, de ehhez meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját". Az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter egyébként késő őszi megállapodásról beszélt a trojka látogatását követően.

A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi, a Költségvetési Tanácsnak megküldött dokumentumából viszont az derül ki, hogy a kormány 116 milliárd forintos pénzügyi tranzakciós illetékbevétellel számol a Magyar Nemzeti Banktól jövőre.

Enged-e a kormány?

Politikusi nyilatkozatokból pedig elég vegyes kép rajzolódnak ki az IMF-megállapodást illetően, ami olyan szempontból lehet jelzés értékű, hogy egyáltalán hajlandó-e engedni a kormány a nemzetközi tárgyalópartnerek kifogásainak, így egyebek mellett a tranzakciós illeték kérdésében.

Rogán Antal, a Fidesz frankcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában év vége előtt megszülető IMF-hitelmegállapodásról beszélt és a jövő évi költségvetés várható módosításáról az IMF-tárgyalások miatt. Ez a kijelentés a korábban hangoztatott őszi megállapodáshoz képest csúszásra utal, de utalhat arra is, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben engedhet a nemzetközi hitelezőknek.

Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök szerdán külföldi hírügynökségek tudósítóinak azt mondta: a menetrend szerint haladnak az egyeztetések az EU és az IMF tárgyalóival, és a kormány a tárgyalások gyors lezárására számít, már az ősszel. Ugyanakkor elismerte, hogy vannak még vitatott kérdések, de szerinte a tárgyalások jól haladnak. Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára, aki kedden Dél-Lengyelországban tartózkodva adott interjút, is az IMF-tárgyalások szeptemberi folytatódásáról beszélt, de ennél pontosabb időpontot, dátumot nem adott meg.

Az IMF augusztus végén a fenti időpontkavalkáddal szemben viszont az közölte, hogy a Valutaalap kapcsolatot tart a magyar kormánnyal és az Európai Bizottsággal, de még nem tűzött ki dátumot a júliusban megkezdődött érdemi tárgyalások folytatásáról. Vagyis úgy tűnik, a kritikus kérdésekben nem nagyon közeledhettek az álláspontok.