A kérdőívre válaszolók közel kétharmada (65,1 százalék) 2010 után költözött Nagy-Britanniába, a legtöbben 2012-ben érkeztek - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete által (MTA TK KI) végzett kutatás, amelyet az intézet a Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat alkotóival együttműködésben készített. A kutatók szerint a 2004-es EU csatlakozás előtti években érkezettek nincsenek számottevő arányban a mintában.
A Nagy-Britanniába költözés okaként egyértelműen a munkavállalás a legfontosabb: a válaszolók több mint háromnegyede (77,8 százalék) dolgozni ment, közel fele-fele arányban vannak köztük olyanok, akik konkrét munkaajánlatra érkeztek, és olyanok, akik csak a kiutazásuk után kezdtek el munkát keresni. A megkérdezettek egytizede (9,9 százalék) párját (házas- vagy élettársát) követve érkezett, a többiek vagy tanulni (7,2 százalék) vagy konkrét cél nélkül, "szerencsét próbálni" (5,1 százalék) mentek.
A migrációs döntések ritkán vezethetők vissza egyetlen tényezőre, általában okok és célok bonyolult szövevényében alakul ki az elhatározás, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb időt külföldön töltsön - állapítják meg a kutatók.
Miért mentek el?
A megkérdezettek tíz - a kivándorlásról folytatott társadalmi diskurzusban gyakran hangoztatott - tényezővel kapcsolatosan nyilatkozhattak, hogy mennyire játszott fontos szerepet a Nagy-Britanniába költözésükben. Ezek az alábbiak voltak:
- a magasabb életszínvonal Nagy-Britanniában,
- jobb munkalehetőség Nagy-Britanniában,
- a rossz gazdasági és politikai helyzet Magyarországon,
- magyarországi hitelek finanszírozása,
- vállalkozások finanszírozása,
- a szakmai fejlődés
- jobb továbbtanulási lehetőségek Nagy-Britanniában,
- magánéleti problémák,
- kíváncsiság, kalandvágy.
A válaszadók több mint felénél volt fontos szempont a magasabb életszínvonal és jobb munkalehetőség Nagy-Britanniában, valamint a rossz gazdasági helyzet Magyarországon. A rossz politikai helyzet miatti távozást és a szakmai fejlődés lehetőségét kevesebben, de még számottevően említették.
A válaszolók valamivel több, mint fele egyébként felsőfokú vagy posztgraduális végzettségű (53,2 százalék), csupán egy százalékuk végzett nyolc általánost vagy kevesebbet, a középfokú végzettségűek a minta valamivel kevesebb, mint felét teszik ki. A felmérés nemek szerinti megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott, a minta 49,2 százaléka nő, 50,8 százaléka férfi. A kérdőívet kitöltők közel háromnegyede (72,2 százalék) 25 és 40 év közötti, az átlagéletkor 33 év.
Kik mentek el?
A Magyarországról való elköltözést megelőzően a válaszadók többsége (70,1 százalék) teljes vagy részmunkaidőben dolgozott. A többiek nagyjából fele-fele arányban diákok voltak (16,1 százalék) illetve nem dolgoztak, vagy csak alkalmi munkából éltek (13,8 százalék). A felmérésből kiderült, hogy Nagy-Britanniában jelentősen változott a munkaerő-piaci helyzetük: jóval aktívabbak, jelenleg csupán egytizedüknek (9,5 százalék) nincs teljes vagy részmunkaidős állása, ők jellemzően tanulnak, kisebb részt alkalmi munkákat végeznek.
Magyarországra vissza? Kösz, nem!
A megkérdezettek elsöprő többsége elégedett jelenlegi helyzetével, különösen, ha a korábbi, magyarországi körülményekkel hasonlítja össze. Alig több mint egytizedük érzi úgy, hogy helyzete nem javult, vagy rosszabbodott amióta Nagy-Britanniában él. Ezzel összhangban az sem meglepő, hogy a megkérdezettek többsége nem tervezi a közeljövőben a visszatérést Magyarországra. Közel háromnegyedük (73,1 százalék) soha, vagy a következő öt évben biztosan nem térne vissza. Egyötödük (20,8 százalék) néhány év múlva hazatérne, és alig vannak olyanok (6,1 százalék), akik egy éven belül visszatérnének Magyarországra.