Megerősítette Magyarország BB/B szintű adósosztályzatait pénteken a Standard & Poor's (S&P), az eddigi stabil kilátással.

A terv szerint léptek

Kapcsolódó

A hitelminősítő az uniós előírásoknak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállítja a szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét. Az S&P listáján a magyar szuverén osztályzat felülvizsgálata ma volt esedékes. (A pénzügyi válság után kialakult EU-szabályozás alapján - hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik - a hitelminősítők az általuk előre meghatározott időpontban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket európai uniós államadósok esetében.) A cégnél erre az évre már nem szerepel több dátum Magyarország adósosztályzatának felülvizsgálatára. Az S&P március 28-án vizsgálta a magyar számokat, akkor stabilra javította a kilátásokat a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról.

A Moody's listáján a magyar felülvizsgálat július 4-én lett volna esedékes, ám akkor a cég csak annyit jelentett be, hogy nem frissítette az arra a napra összeállított lista szereplőinek adósminőségi értékelését, így Magyarországét sem. A minősítő legközelebb november 7-én vizsgálja a magyar adósosztályzatokat.

A Fitch Ratings június 6-án végezte el legutóbbi magyar értékelését; a cég akkor megerősítette Magyarország államadós-osztályzatait, stabil kilátással.

Így továbbra is az S&P tartja érvényben a leggyengébb besorolást: a magyar osztályzat a befektetési ajánlású sáv aljától két fokozattal elmarad. A Moody's és a a Fitch Ratings hosszú távú magyar szuverén osztályzata ennél egy fokozattal jobb, így ezek az osztályzatok már csak egy fokozattal maradnak el a befektetésre ajánlott kategóriától.

Magyarország hitelminősítése*
MinősítőBesorolásKilátások
Moody'sBa1Negatív
Standard & Poor'sBBStabil
Fitch RatingsBB+Stabil
Japan Credit Rating AgencyBBBStabil
Rating and InvestmentBBB-Stabil
* hosszú lejáratú devizaadósság
Forrás: MNB

Így hangzik az indoklás

A S&P elemzői idén 3,2 százalékos GDP-növekedést várnak a magyar gazdaságtól, majd jövőre 2,8 százalékos ütemmel számolnak - ám ez csak arra lesz elég, hogy de 2015-re a reál GDP kissé meghaladja a a 2007-es szintet.

A pillanatnyi kedvező makroszámok ellenére a minősítő nem tört ki szuperlatívuszokban: az indoklás szerint a középtávú kilátásokat továbbra is rontja a kormányzati gazdaságpolitika és a csökkenő népesség.

A GDP-t széles bázison áll, több tényező is húzza: a magára találó beruházás és lakossági fogyasztás mellett a beáramló sok uniós forrás, valamint rövod távon ható kormányzati intézkedések (rezsicsökkentés, közmunkaprogram, az MNB növekedési hitelprogramja és a devizaadós-mentés). Mindezzel együtt a potenciális növekedési ütem csupán 0-1,5 százalék. Ráadásul a magyar export különösen érzékeny a német, azon belül az autóipari keresletre.

Rosszat tesz ugyanis a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a növekvő állami szerepvállalás, a regresszív és túlságosan bonyolult adórendszer, a vesztegessé vált bankrendszer és a csökkenő népességszám. A tőkebeáramlás is sokat gyengült: a GDP 1 százalékára, szemben a 2001-2008 között 3,1 százalékos átlaggal - olvasható a hitelminősítő indoklásában.

Beragad az államadósság

Több költségvetési kockázatokat lát a hitelminősítő, ezek között a vártnál alacsonyabb inflációt és a kamat swapokban bekövetkezett változásk miatti statisztikai változásokat emeli ki. Ennek ellensúlyozására a kormány jelentős tartalékokat halmozott fel, ami nagyjából a GDP 1 százalékának felel meg, a hiánycél tartása érdekében.

Az S&P a következő 4 évben nem számít arra, hogy a még mindig magas álladósságot 80 százalék alá tudja csökkenteni. Ennek okai:

  • Az alaptörvényben rögzített 50 százalékos GDP-arányos államadósság-cél és a strukturális hiányra vonatkozó szabály ellenére "csekély politikai akaratot, külső vagy belső nyomást " látnak a hitelminősítő elemzői a jelenlegi fiskális pozíciók szigorítására.
  • A kormány a múltban is az állami eszközvásárlásokat (államosítás) helyezte az államadósság csökkentése elé.
  • Az államadósság mintegy 40 százaléka devizában van, ezért a forint gyengülésére érzékeny.
  • Az S&P szerint a GDP-növekedés középtávon ismét lassul.

Bár a magyar kormány célja, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartsa (idén 2,9 százalékos hiányt vár a minősítő, miközbes a fiskális élénkítést a GDP 1 százalékára teszi), az S&P hitelminősítő úgy véli, a kvázifiskális aktivitás fokozatos erősödése további hosszú távú kockázatokat jelent a deficitre. Ezek között említi az állam közelmúltbeli bankvásárlásait és a hely bankoknak nyújtott pénzügyi támogatását ((Takarékbank Zrt, MKB Bank Zrt.), valamint a stratégiailag fontos vállalatokban szerzett állami többségi tulajdonrészesedést (a GDP 1,5 százalékát kitevő Mol-pakett, a GDP 0,9 százalékát kitevő E.On-akvizíció). Az S&P emellett kiemeli az MNB mérlegének és nettó bevételeinek nagyobb mozgósítását, valamint az MFB Zrt. hitelezését.

Legalább a versenyképesség jónak tűnik

A magyar versenyképességi mutatókat általában erősnek látja a hitelminősítő. A reáleffektív árfolyam 2007 végéhez viszonyítva 19 százalékkal gyengült, ami a kelet-közép-európai régióban a legnagyobb mérték. Emellett az elemzők úgy látják, hogy a növekvő magyar exportban javult a hozzáadott érték aránya. A munkaerőpiac jórészt rugalmas, az egy órára eső teljes munkaerőköltség 7,3 euró, ami az EU-28 átlagának egyharmada alatt marad továbbra is, illetve jóval a régiós versenytársak - Szlovákia és Csehország - szintje alatt jár.

A magyar folyó fizetési mérleg többlete, amely 2013-ban a GDP 3,1 százalékára emelkedett, fokozatosan csökkenhet a következő négy évben, de 2017-ig maradhat az aktívum.

Magyarország nettó külső finanszírozása rovábbra is a GDP 4-7 százaléka körül mozoghat, ugyanakkor a hitelminősítő megállapítja, hogy Magyarország sérülékenysége a külső sokkokkal szemben csökkent, de rövid távon a pénzügyi szektor adósságszintje magas marad.

Mi kell a felminősítéshez?

A stabilizálódó gazdaság és a relatíve egyenletes költségvetési teljesítmény ellenére még mindig magas a külső devizaadósság, amelyhez általában kevésbé kiszámítható politikai döntéshozatal társul.

Az S&P szerint felminősítés akkor jöhet, ha a kormány az eddiginél befektetésösztönzőbb politikát folytatna és támogatná az olyan fenntartható gazdasági növekedést, amelynek nyomán enyhülne az ország mérlegére, monetáris kondícióira és a külső pozíciókra nehezedő nyomás.

Ezzel szemben az viszont Magyarország leminősítéséhez vezetne, ha

  • az S&P által vártnál kevés nőne a magyar gazdaság,
  • a bankok a hitelezésük visszafogását felgyorsítanák, vagy
  • a külső vagy az államháztartás-finanszírozás jelentősen romlana.