Elkészült és jóvá is hagyták a 2015. évi munkavédelmi helyzetéről szóló összefoglalót a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

Nézzük meg az alábbi ábrát, amely a munkabalesetek alakulását mutatja be az elmúlt évekből. A statisztika alapját a 3 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek jelentik.

Kapcsolódó

Jól látható, hogy 2013 óta folyamatosan és stabilan növekszik a balesetek száma, ami az összefoglaló szerint a foglalkoztatottság növekedésének és a feldolgozóipar bővülésének tudható be.

Sokatmondó ugyanakkor, hogy tavaly a munkavédelmi hatóság 13 721 munkáltatót ellenőrzött, melyek 81,7 százaléka megbukott a vizsgálaton. Amennyiben a munkavállalókat nézzük, úgy azt látjuk, hogy 264 111-et ellenőriztek, szabálytalanságot pedig 65,7 százalékuknál tapasztaltak - sőt, az érintettek harmadánál súlyos szabálytalanságot találtak. A hatóság 2015-ben 19 545 határozatban összesen 70 444 érdemi intézkedést hozott és összesen 116 299 325 forintnyi bírságot szabott ki.

A részletekből kiderül, hogy az elmúlt öt évhez hasonlóan tavaly is a legtöbb munkabaleset Budapesten (3594) és Pest megyében (2112) történt, a következő szereplő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 1345) már jelentős lemaradásban van. Érdekesség azonban, hogy ez utóbbi megye az, amelyben a leginkább, egészén pontosan 20,6 százalékkal nőtt a balesetek száma. Budapesten ugyanez az arány mindössze 2,2 százalék volt.

A legtöbb baleset a feldolgozóiparban (7807) történt, a többi iparág jóval jobb eredményeket produkált: a szállítás, raktározásban 2726, a kereskedelemben 2145 esetet regisztráltak. A súlyos balesetekből viszont már az építőipar emelkedett ki (súlyos: 40, ebből halálos: 25), de nincs sokkal lemaradva a feldolgozóipar (súlyos: 40, ebből halálos: 11), és a szállítás, raktározás (súlyos: 31, ebből halálos: 21) sem.

Itt betegszenek meg a legtöbben

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legtöbb foglalkozási megbetegedés a feldolgozóiparban (34 százalék, 95 eset), valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén (az összes megbetegedés 26 százalék, 72 eset) fordult elő.

A kórformák nemek szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy a nők aránya a legnagyobb a bőrbetegségek (65 százalék) és a fertőző megbetegedések (60 százalék) között, míg a férfiak aránya a zaj okozta halláskárosodások, az ionizáló sugárzás és a vibráció okozta megbetegedések (100-100 százalék), valamint a légzőszerveket érintő kórképek (78 százalék) között a legmagasabb.

Az előző évhez viszonyítva továbbra is a kémiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések gyanúja (42,6 százalék) fordult elő leggyakrabban, ezt követték a biológiai (23 százalék) tényezők. Érdekesség, hogy 2015-ben is több volt a nem optimális igénybevétel, a pszichoszociális ergonómiai tényezők (19,2 százalék) által bejelentett esetek száma, mint a fizikai kóroki tényezőké (15,2 százalék). A 2015-ben bejelentett és kivizsgált fokozott expozíciós esetek 57 százalékát zaj, 43 százalékát vegyi anyag - döntően ólom (szervetlen) - okozta.

Szinte mindig a dolgozó a hibás

Legalábbis ezt hozza ki az az összesítés, melyben a cégek maguk vizsgálták a balesetek körülményeit. Ugyanakkor a hatóság helyszíni ellenőrzése során "szinte mindig megállapítható" volt, hogy az eseményt nem vizsgálták teljes körűen, ezért a munkabaleseti jegyzőkönyv olyan adatokat tartalmazott, amelyek elfedték, csökkentették a munkáltatói felelősséget.

Ezek után nem meglepő, hogy az NGM Munkafelügyeleti főosztálya szerint a munkáltatók gyakran a sérültre próbálják áthárítani a felelősséget, ezáltal is csökkentve a saját felelősségüket. Persze a munkáltató által a megelőzés érdekében megtett intézkedések "nem megfelelőek és főleg a megfelelő műszaki intézkedések maradnak el" - írja a hatóság.

A hatóság megemlékezik arról is, hogy tavaly 1740 közérdekű bejelentés 197 panasz érkezett be hozzájuk, ám egyből hozzáteszik, hogy harmada névtelen, mivel sokan félnek a kirúgástól. Nem csak ez a gond, hiszen az összefoglalóban megjegyzik, hogy ezek a bejelentések sokszor hiányosak, nemcsak a munkáltatók, de esetenként még a szabálytalanság azonosítása is nehézséget okoz. Ugyanakkor már csak azért is érdemes megtenni a bejelentést, mert a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása, az ellenőrzések lefolytatása során azonban számos esetben találtak egyéb, a bejelentésben nem jelzett munkavédelmi szabálytalanságot, hiányosságot is. A legtöbb közérdekű bejelentés egyébként a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés feltételek, valamint munkaszervezés témakörében érkezett (42 százalék) a hatósághoz.