Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent: 2016-hoz képest tavaly 2,9 százalékkal kevesebb, mindössze 284 tonna süllő, harcsa, csuka került ki a vizekből.
Tavaly 2,4 százalékkal kisebb területen, 26 065 hektáron üzemeltettek tógazdaságokat, mint a megelőző évben - derült ki a magyarmezőgazdaság.hu az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2017. évi lehalászási jelentéséből készült cikkéből. De mintegy 222 hektáron rekonstruáltak, 37 hektáron pedig új halastavat hoztak létre a halgazdálkodók.
Tavaly összesen 21 208 tonna halat termeltek, túlnyomórészt piaci értékesítésre. Főleg a pontytermelés kapott nagy lendületet több évnyi stagnálás után: ennek mérték 15 784 tonnáról 17 470-re emelkedett.
A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 32,1 milliárd forintot, exportértéke 7,7 milliárd forintot ért el 2017-ben, így a külkereskedelmi forgalom passzívuma 24,4 milliárd tett ki, 2 milliárd forinttal haladta meg a 2016-os értéket.
A hónap elején derült ki, hogy egy furcsa csalás zajlik a magyar vizekben: a természetes vizekből akár több mint egy millió forintért is megvesznek méretes halakat, hogy a tógazdaságoknak adják el a rekorder példányokat. Az indokokról ebben a cikkben írt részletesen a Napi.hu.
A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.