Erre készül az új Orbán-kormány adófronton - mutatjuk a részleteket!

A következő években sem fog enyhülni az a szigorú költségvetési politika, ami az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához szükséges és ez behatárolja az esetleges adó- és járulékkönnyítések mértékét is. Az eddigi szűkszavú nyilatkozatok szerint az eszközökben nem várható jelentős változás; továbbra is fennmaradnak a különadók, sőt ha szükségesek akkor újabbak jöhetnek.

A kormány politikájának sarokköve a maastrichti hiánykövetelmény teljesítése, ugyanis végső soron így biztosítható, hogy az uniós források folyamatosan érkezzenek az országba. Márpedig gyakorlatilag ezen transzferektől, az ezekből megvalósítható (állami) beruházásoktól és persze az egyre inkább a járműipar által meghatározott exporttól függ a magyar gazdaság teljesítménye. A belföldi fogyasztás még nem tudott igazán magához térni - bár a rezsicsökkentés ezen a téren hozott eredményt -, a hiány leszorítása érekében hozott intézkedések - különadók kivetése, bankszektor túladóztatása, a nyugdíjpénztárak kivéreztetése pénztárak felszámolása - pedig gyakorlatilag lefagyasztották a magánberuházásokat. A magyar gazdaság potenciális növekedési rátája az elmúlt évtizedben a korábbi 3-4 százalékról évi egy százalékra csökkent. A GDP az idén 2 százalék körüli tempóban bővülhet, ám a növekedés üteme már 2015-től lassulhat a várakozások szerint. Ebben a helyzetben szükségszerű, hogy az uniós forrásokat szem előtt tartva maradjon a hiánycélt tartó szigorú költségvetési politika.

Jön a kilenc százalékos szja?

A kormány saját bevallása szerint az adórendszeri változások az elmúlt két évben végbementek, azok finomhangolása is befejeződött - vagyis kész az új adórendszer. A korábbi jelzések szerint komoly változások már nem várhatóak, az irány változatlan marad. Középtávon folytatódik a személyi jövedelemadó csökkentése - Orbán Viktor miniszterelnök egyszámjegyű adóról beszélt egy rádióinterjúben, amely újabb évi 400-500 milliárd forintos bevételkiesést generálhatna költségvetésben. Kérdés, hogy amennyiben ez valóban komoly cél, honnan tervezik megteremteni hozzá a fedezetet.

Ugyanakkor a vállalkozások szempontjából folyamatosan felmerülő igény a bérterhek csökkentése - ám ezt nem szja-oldalról, hanem a társadalombiztosítási járulékok mérséklésétől remélik. Ugyanakkor a tb-járulékok jelenleg sem nyújtanak fedezett az egészségügyi és nyugdíjkiadásokra, továbbra is jelen van a költségvetési transzfer. Néhány alternatív adót - népegészségügyi termékadó (népszerű, de félrevezető nevén chipsadó), baleseti, biztosítási adó - ugyan becsatornáztak a tb-alapokba, ám ezek súlya elhanyagolható az évi 4800 milliárd forintos bevétel mellett, így érdemi járulékcsökkentésre a kiadások miatt nincs meg a mozgástér.

Maradhat a magas áfa

A kormány adófilozófiája szerint a cél a jövedelemadókról a fogyasztási adók felé terelni az adóterhelést - ennek a jegyében emelték a világrekordnak számító 27 százalékra az áfa-kulcsot. Épp a fogyasztási adóztatásának elve miatt e fő kulcs csökkentése sincs napirenden a súlyos károkat okozó áfacsalások ellenére sem. Legfeljebb egy-egy kritikus terület kerül előtérbe: ilyen volt a fordított áfa-fizetés bevezetése a gabonatermékek esetében, vagy a hasított félsertések esetében az adó csökkentése, viszont az (alapvető) élelmiszerek esetében nem volt vevő a kisebb kulcsra a kabinet. Mégpedig amíg a magyar áfa 27 százalék, szemben a környező országokban érvényes húsz százalék alatti kulcsokkal, megmarad a csábítás az áfacsalásra.

A különadók tartósan a magyar adórendszer részei maradnak, azok beépültek a cégek költségszerkezetébe - erre utalt a választási győzelem másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

Az előző kormányzati ciklusban az egyik adópolitikai cél volt a kkv-szektor adó- és adóadminisztrációs terheinek csökkentése, erre a kihívásra született meg a kisvállalati adó (kiva) illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). A két új adónem 2012-es bevezetése óta egyre népszerűbb és előbb-utóbb kiszorítja korábbi kkv-adót, az evát. A költségvetési számokból már kitetszik, hogy a két új adó nagyobb bevételt generál mint az eva - vagyis ez utóbbi egy-két éven belül akár kis is üresedhet.

Paks és az államadósság elleni harc

Hiába csökkentette az államháztartás folyó hiányát a kormány,  az államadósság mértékét nem tudták érdemben lefaragni. Tavaly év végére ugyan a kormány mesterséges módon a GDP 79,2 százalékára csökkentette az államadósságot, ám az azóta bekövetkezett adósságműveletek miatt az állam tartozása az elmúlt három hónapban a GDP 84 százalékára emelkedett. Ráadásul a kormány a saját terveit eddig sem tudta tartani, hiszen a tavaly áprilisban benyújtott konvergencia programban 2013-ra 78,1 százalékos államadósságot jósolt.

Az államadósság érdemi csökkentésnek nincsenek meg a feltételei: hisz a gazdasági növekedés évi 1-2 százalékon marad a következő években az alacsony infláció miatt sem tud csökkenti a GDP-arányos adósság. További gond a magas devizaarány és a gyengélkedő forint. Amíg a forint kilátásai a gyengülés irányában mutatnak - addig a devizaadósság forintban kifejezett értéke sem tud csökkenteni.

Ennek ellenére a következő négy éves időhorizonton az alacsony folyó hiány miatt a GDP egy-két százalékával mérséklődhetne az adósság, ám mindezt fölboríthatja a paksi hitel. Az orosz féllel kötött megállapodás szerint a 10 milliárd eurónyi, vagyis a GDP több mint egytizedének megfelelő projekthitelt hívhat le az orosz államtól a magyar kormány a Paks II. beruházás finanszírozására. A hitel folyamatos lehívására a 2014-2025 közötti időszakban van lehetőség. Mivel még csak tervek léteznek, a hitelek lehívása inkább a 2018-ban kezdődő kormányzati ciklusban várható - ekkor növelheti az államadósságot is érdemben.