A kormány úgy számol, hogy 2019-ben mind az e-matricából, mind pedig a megtett úttal arányos díjakból több mint 10 százalékkal több bevétele lesz a költségvetésnek. Előbbinél ez nettó 69,1 milliárdot, utóbbinál 197,8 milliárd forintot jelent.

Ez alapján jó okunk van feltételezni, hogy nem emelkednek majd a díjak jövőre sem, hiszen hasonló bővülési ütemet láthattunk eddig is pusztán a gazdaság és a turizmus növekedésének hála, illetve azért, mert egyre több autó fut a magyar utakon.

Komoly összeget emészt fel ugyanakkor az útdíj-rendszerek működtetése, ráadásul ez jövőre nagyobb ütemben emelkedik, mint amennyivel a bevételek nőnek. Erre 2019-ben 26,5 milliárd forintot szán az állam, amely a 2018-as előirányzatnál 16,8 százalékkal magasabb és amely azt jelenti, hogy a bevételek 10 százalékát viszi el magának a rendszernek a fenntartása.

Két milliárd a túlsúlyos teherautók ellen

Kiépült a tengelysúlymérő-állomások rendszere, amelynek fenntartására idén és jövőre is közel 2,2 milliárd forintot irányoz elő. A kiépítés korábban mintegy 30 milliárdot emésztett fel. Ez hamar visszajöhet részben a bírságokból, részben pedig abból, hogy a teherautók kevésbé rongálják majd az utakat.

Maga a rendszer egyébként június 1-től figyelmeztetések helyett bírsághatározatokat kézbesít az objektív felelősség elve alapján. Az éles indulást beárnyékolta, hogy fuvarozók szerint a rendszer pontatlan és hiába mérik le a kocsikat a felrakóhelyen és állapítanak meg szabályos súlyt, ha közben az útba épített mérleg fals adatot közöl.

Kevesebb útfelújításra, több fenntartásra

A közúthálózat felújítása soron jövőre felére vágták a költségeket, a kormány 20 milliárdos nettó kiadással tervez az idei 40 milliárd helyett.

Hogy a felújítások 2019-ben alábbhagynak az abból is látszik, hogy a jövő évi költségvetési tervben ez már nem szerepel a hazai forrásból megvalósuló beruházások prioritása között, szemben a 2018-as tervvel. Az is kiderül emellett, hogy 2014-2020-as ciklusban az aszfaltozási és burkolat-megerősítési munkálatok többségére már nem lehet uniós forrást igényelni.

Van ugyanakkor egy ennél sokkal nagyobb költségvetési sor, amely a közúthálózat fenntartását és működtetését fedezi, ezt 90,3 milliárdos, 7 százalékkal magasabb, mint 2018-ban.

Felpörögnek az új útépítések

Ha felújítások vissza is esnek kicsit, ez az útépítésekről egyáltalán nem mondható el. A kormány 2016-ban elfogadott egy 2575 milliárd forintos útépítési programot, amelyből a központi költségvetés közel 1400 milliárd forintot áll, míg a fennmaradó részt uniós forrásokból fedezik. Ebből mintegy 950 kilométer új út épülhet.

Ennek célja, hogy az autópályákat elvezessék az országhatárig, a régiós központokat bekössék a gyorsforgalmiút-hálózatba. Azt ígérik, hogy ha minden fejlesztést átadnak, akkor az ország bármely pontjáról 30 perc alatt elérhető lesz egy gyorsforgalmi út.

A 2016 és 2022 között rendelkezésre álló forráskeretből 2019-ben költik el a legtöbbet, amely látszik a tervszámokon is. Jövőre 314,4 milliárdot terveztek be erre a sorra, szemben a 2018-as 256,5 milliárddal.

Vasút

A legnagyobb hazai vasúti fejlesztés, a Budapest-Belgrád vonal felújítására jövőre 5,8 milliárd forintot szán a kormány, szemben az idei 4 milliárddal.

A 2019-es költségvetésben ráadásul külön soron szerepeltetnek egy 17,8 milliárdos összeget, amely a vasúthálózat fejlesztése címet kapta. Emellett emelkednek a közlekedési szolgáltatások költségtérítései is.

Kerékpár

A bicikliutak- és létesítmények működtetésére szinte forintra ugyan annyit tervezett be a kormány, mint idén. Előbbire 1 milliárdot, utóbbira több mint 10,5-öt.

A kép forrása: Pexels.