Az elmúlt hét évben, azaz 2007 és 2013 között összesen 8200 milliárd forintnyi uniós forrás jutott Magyarországnak, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 4161 milliárd forintot finanszíroztak, a Kohéziós Alapból 2844, míg az Európai Szociális alapból 1195 milliárdot. Az összes pénz mintegy 98 százalékát már lekötötték, így bár a kifizetések még jócskán le vannak maradva ettől az arányszámtól, már nagyjából lehet látni, hogy mire költjük a pénz java részét.
Az egész összegből 6806 milliárdot vittek el a régiós támogatások, míg az országos projektekre 1394 milliárd forintot szánt a mindenkori kormányzat. A szamitaszavam.hu összeállítása szerint ebből 2013 novemberéig 1246 milliárd forintnyi beruházást sikerült generálni, az üvegházhatású gázok kibocsátását 72,9 ezer tonnával sikerült évente csökkenteni, 3300 kilométernyi út épült, vagy újult meg, 814 ezer magyart képeztek ki, illetve 1510 egészségügyi és 2780 oktatási intézményt fejlesztettek.
Régiós bontást nézve azt láthatjuk, hogy a legtöbb pénz a Budapestet és Pest-megyét magába foglaló Közép-Magyarországi régió kapta, mégpedig 1340 milliárdot. Nem sokkal van lemaradva az Észak-Alföld (1310 milliárd forint) és a Dél-Alföld (1308 milliárd forint) sem, ám utána már egy nagyobb szakadék következik, hiszen a következő szereplőre, a Nyugat-Dunántúlra "mindössze" 782 milliárd forint jutott. A lista következő szereplője Észak-Magyarország, mégpedig 770 milliárddal, majd a Közép-Dunántúl jön 715 milliárddal, míg a sort a Dél-Dunántúl zárja 581 milliárddal.
Mire, hol, mennyit?
Persze akkor is jelentős különbségeket látunk, ha azt nézzük, hogy egyes régiókban mely célra mekkora támogatást ítéltek oda az illetékes szervek. Gazdaságfejlesztésre, illetve kutatás-fejlesztésre például a Dél-Alföldön jutott a legtöbb pénz (230 milliárd forint), amit Észak-Alföld követ 195 milliárddal, majd a Közép-Dunántúl következik 184 milliárddal, míg a sor végén a Dél-Dunántúlt láthatjuk mindössze 99 milliárddal.
Környezetvédelemre úgyszintén a Dél-Alföldön költöttek a legtöbbet, 277 milliárdot, az Észak-Alföldön 271 milliárdot, a Közép-Dunántúlon pedig 90 milliárdot. Energiaprojektekre 41 milliárd jutott az Alföld déli részén, 35 az északin, míg a képzeletbeli dobogóra a központi régió került fel még 34 milliárddal, a többiek 21-27 milliárdnyi összeget költhettek erre a célra. A legnagyobb különbségeket a közigazgatás fejlesztése című fejezetnél láthatjuk, hiszen amíg minden régióban egy, maximum kétmilliárd jutott erre a célra, addig Közép-Magyarországon - ahol maga a kormányzat is székel - 44 milliárd.
Közlekedésfejlesztésre az előbbieknél jóval nagyobb összegeket költött el a mindenkori kormányzat, ebből csak a közép-magyarországi régió 619 milliárdos szeletet tudott kihasítani magának. Jól teljesített még a Dél-Alföld a maga 467 milliárdjával, de északi szomszédja sem panaszkodhat a 418 milliárdos összegre, miközben a Dél-Dunántúl 102 milliárdot kapott.
Viszonylag egyenlően sikerült elosztani a turizmusra jutó összegeket, hiszen a régiók 35 és 60 milliárd forint közötti összegeket kaptak, míg a településfejlesztésnél 20 és 79 milliárd között szóródnak ezek az összegek. Az egyetlen megmaradt területre, a humán infrastruktúrára is sokat milliárdnyi támogatást ítéltek már oda: a régiók 104 (Közép-Dunantúl) és 176 (Észak-Alföld) milliárd közötti összegnek örülhettek.