A közvélemény-kutatás szerint alig fél éve (2016 novemberében) még a megkérdezettek mintegy 57 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar külpolitika hazánk érdekeit szolgálja ez az arány azonban mostanra 45 százalékra apadt. Közben viszont már háromszor annyian gondolják azt, hogy a magyar külügy Oroszország érdekeit szolgálja.

Mindez pártszimpatizánsokra lebontva a következőképp néz ki: az MSZP-sek 40, a jobbikosok 36, a bizonytalanok 29 százaléka hiszi azt, hogy a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál, míg a fideszeseknek csak 7 százaléka gondolja ezt, míg 69 százalékuk szerint a kormány a hazát szolgálja.

Kapcsolódó

A lakosság többsége továbbra is inkább a Nyugathoz húz

A magyar lakosságnak továbbra is inkább a nyugati értékek a fontosak. A Publicus felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 49 százaléka szerint Oroszország inkább veszélyt jelent Magyarország számára, míg 42 százalék gondolja az ellenkezőjét. Ez 2016 novemberében még 58 illetve 32 százalék volt.

A Publicus arra is rákérdezett, hogy Soros György veszélyt jelent-e Magyarországra, mire a válaszadók 43 százaléka gondolta, hogy inkább nem, míg 37 százalék gondolja, hogy inkább veszélyt jelent a magyar származású milliárdos.

Az ország igazodását illetően a megkérdezettek 66 százaléka szerint "Magyarország értékek tekintetében inkább a Nyugathoz tartozik, ezért a Nyugat felé kellene törekednie", míg 47 százalék szerint sem a Nyugathoz, sem a Kelethez nem kellene tartoznia, lehet önálló jövője az országnak.

A felmérésben megkérdezettek 81 százaléka szerint Magyarországnak jó viszonyt kellene ápolnia az Egyesült Államokkal, és 16 százalék szerint Magyarországnak Oroszországhoz kellene közelednie, az EU-tól és az USA-tól pedig távolodnia kellene. (Utóbbi megállapítással 75 százalék nem ért egyet.)

Mondd, te kit választanál?

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy ha Magyarországnak választania kellene, akkor melyik nagyhatalomhoz közeledjen? Erre a többség (53 százalék) az EU-t jelölte meg, 6 százalék az USA-t, 8 százalék Oroszországot, 26 százalék szerint pedig "a saját utunkat kellene járni".

Pártszimpátia alapján mindez a következőképpen néz ki: a fideszesek legnagyobb aránya (45 százalék) az EU-t, 12 százalék Oroszországot, 9 az USA-t választaná, 29 százalék pedig a saját utat. Az MSZP-sek 71 százaléka választaná az EU-t, 2 százaléka Oroszországot, és 13 százalék járná a saját útját, míg a jobbikosok 40 százaléka húzna az EU-hoz, 6 százaléka Oroszországhoz, 8 százalék az USA-hoz és 32 százalék szerint pedig a saját utunkat kellene járni. (A bizonytalan pártszavazók között szintén az EU áll az élen 56 százalékos aránnyal, Oroszország pedig 6 százalékos arányt képviselt.)

A CEU ügyében nem áll jól a kormány

A Publicus rákérdezett a CEU ügyére is, pontosabban arra, hogy egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy a kormány ellehetetlenítse az CEU-t. A válaszadóknak 63 százaléka nem ért ezzel egyet szemben a 14 százalék helyeslővel és mindössze 2 százalék gondolja, hogy "a kormánynak nem az a célja, hogy a CEU bezárjon".

A biztos pártszavazók körében itt és éles a kontraszt. A fideszeseknek 35 százaléka nem ért egyet a CEU ellehetetlenítésével, de a helyeslők száma is csak közel ennyi, azaz 34 százalék. Az ellenzéki pártok körében a nagy többség nem ért egyet az egyetem ellehetetlenítésével: az MSZP-sek 82, a jobbikosok 73 százaléka gondolja így, míg a bizonytalanok 70 százaléka tartozik ebbe a körbe. A helyeslők aránya az MSZP-nél 11, a Jobbik-szavazóknál 10, a bizonytalanoknál 7 százalék.

A civilek utálata is hadilábon áll

A civileket érintő lépésekkel kapcsolatban a felmérés rámutat, hogy a megkérdezettek 66 százaléka nem ért egyet azzal, hogy "a kormány ellehetetlenítené a külföldről támogatott civil szervezeteket", szemben a 21 százalék helyeslővel. Ennek az elutasítása a fideszesek körében 43 (szemeben a 40 százalékos egyet értővel), a szocialisták körében 81 (szemben a 11 százalék helyeslővel), a jobbikosok körében 74 százalék (szemben a 18 százalék helyeslővel) és a bizonytalan pártszavazók körében 71 százalék (szemben a 16 százalék helyeslővel).

A megkérdezettek többsége (51 százalék) tartja nagyon hasznosnak illetve inkább hasznosnak a civilek tevékenységét az ország szempontjából, és 36 százalék pedig inkább károsnak illetve nagyon károsnak. Mindkét arány növekedést mutat a januári felméréshez képest, akkor ugyanis 43 százalék ítélte inkább hasznosnak illetve 30 százalék vélte károsnak a civilek tevékenységét.

A megkérdezettek 74 százaléka gondolja úgy, hogy "egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, amely az emberek, szakmák érdekeit közvetíti a kormányzat felé". (Ez az arány januárban még 78 százalék volt.) Ennek az ellenkezőjét 16 százalék vallotta a mostani felmérésben.

Hasonló arány gondolja, hogy a civil szervezetek fontos feladata a hatalmon lévők ellenőrzése, ami emelkedést jelez a januári 68 százalékos arányhoz képest. (Az ellenzők aránya 22 illetve 25 százalék.)

A fentiek mellett a megkérdezettek 57 százaléka gondolta úgy, hogy a külföldről is támogatott civil szervezetek ne foglalkozzanak magyarországi politikai kérdésekkel - szemben a januári 60 százalékkal. Ennek ellenkezőjét 37 százalék gondolta.

Azok aránya viszont csökkent - 57-ről 50 százalékra -, akik úgy vélik, hogy a "kormánynak a külföldről támogatott civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseinek célja, hogy kevésbé jelenhessenek meg kormánykritikus vélemények a közéletben". Az ennek ellenkezőjét gondolók aránya ezzel párhuzamosan a januári 29-ről áprilisban 39 százalékra emelkedett.

Kormánybuktatásra készül Soros?

Azzal viszont csak 32 százalék ért inkább egyet, hogy "Soros György a magyar kormány megbuktatására törekszik" szemben egy 47 százalékos ellentáborral, szemben a januári 34 illetve 36 százalékos aránnyal. Ezzel az állítással egyébként a fideszesek 49, az MSZP-sek 26, a jobbikosok 42 és a bizonytalanok 24 százaléka ért egyet, míg a kijelentés elutasítása a Fidesz-szavazók között 39, az MSZP szavazói között 60, a Jobbik szavazói közt 40 és a bizonytalanok között 48 százalék.